8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Szakszervezeti jognyilatkozat pótlása
Kérdés: Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?
2. cikk / 8 Szakszervezet és munkáltató konzultációja csoportos létszámcsökkentés esetén
Kérdés: Vállalatunknál több szakszervezet is működik. Előreláthatóan az év második felében csoportos létszámcsökkentésre kerül sor. A hatályos szabályok szerint ilyen esetben konzultációt kellett folytatnunk a szakszervezettel. Ez a kötelezettségünk az új Mt. szerint is fennáll majd, vagy változnak az erre vonatkozó jogszabályok?
3. cikk / 8 Szakszervezet egyetértési joga
Kérdés: Amennyiben a társaságunk hozott egy utasítást a minden munkavállalóra kiterjedő jutalékszabályokról, de ezt nem egyeztette a szakszervezettel, akkor milyen munkajogi következményekre lehet számítani? Az utasítást június 1-jén hirdettük ki, és a szakszervezet egy hónap elteltével, közvetlenül a bérfizetési időszak előtt jelezte, hogy nem fogadják el az utasításban foglalt számítási módokat. Ilyen esetben akkor alkalmazható az utasítás, avagy sem?
4. cikk / 8 Központi üzemi tanács tagjának védelme
Kérdés: Az egyik üzemi tanácsi tag munkaviszonyát rendes felmondással meg kívánjuk szüntetni. A munkavállaló ugyanakkor delegált tag a központi üzemi tanácsba is, ahol többségükben ugyanazok a személyek ülnek, mint akik annak a helyi üzemi tanácsnak is tagjai, ahol a munkavállaló is tag. Ebben az esetben melyik üzemi tanácstól kell beszerezni az egyetértést a felmondáshoz?
5. cikk / 8 Szakszervezeti tisztségviselővel szembeni rendkívüli felmondás
Kérdés: Társaságunk rendkívüli felmondással fel kíván mondani egy munkavállalónak, aki viszont egyben szakszervezeti tisztségviselő is. Ilyen esetben kötelező a szakszervezettel véleményeztetni a tervezett intézkedést, amit meg is kívánunk tenni. A kérdésem az, hogy a tervezett intézkedésen mit kell pontosan érteni? Elegendő azt közölni, hogy rendkívüli felmondással kíván élni a munkáltató, vagy el is kell küldeni az indokolást? Esetleg magát a már megfogalmazott rendkívüli felmondást kell megküldeni a szakszervezetnek?
6. cikk / 8 Elvonhatja-e a szakszervezet az üzemi tanács jogkörét?
Kérdés: Cégünk 2009 szeptemberétől megszünteti a társasági üdülő szociális jellegét, és azt átalakítva a következő évtől üzleti célokra hasznosítja. Az egyeztetések során az üzemi tanáccsal nem véleményeztettük az intézkedést, de utólag sem jelezte, hogy élni akar együttdöntési jogával; nem sokkal ezelőtt pedig a megbízatás lejártával az üzemi tanács meg is szűnt. A szakszervezet viszont kifogást terjesztett be, jogszabálysértésre hivatkozva. Meg kellene győznünk a tisztviselőiket, hogy vonják vissza a kifogást, mivel egy bírósági eljárás jelentősen késleltethetné a beruházás elindítását. Mire hivatkozhatnánk?
7. cikk / 8 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
8. cikk / 8 Szakszervezet – a kifogással okozott kár
Kérdés: Cégünknél az ügyvezetés a munkarend megváltoztatása mellett döntött, ami ellen a szakszervezet kifogást nyújtott be. Az egyeztetés nem vezetett eredményre, így a szakszervezet bírósághoz fordult, majd, mivel a munkaügyi bíróság nekünk adott igazat, fellebbezett. Emiatt több hónapig nem tudtuk végrehajtani a munkarend átállítását, bár utólag a másodfok is a mi javunkra döntött, és így komoly kár érte a céget. Hogyan tudjuk ezt érvényesíteni a szakszervezettel szemben?