Egyoldalú munkáltatói juttatás (bónusz) felülvizsgálata

Kérdés: Termékmenedzser vagyok, értékesítéssel foglalkozom. Az alapbérem mellett minden hónapban a teljesítményemtől függően bónuszt is kapok, ami az alapbérem 50-70%-a is lehet. A bónuszhoz teljesítendő feltételeket a vezetőm határozza meg, amit két okból is igazságtalannak tartok. Egyrészt, nem mindenkinek azonosak a mutatószámai, vannak kollégák, akik jóval könnyebben teljesíthető elvárásokat kapnak (könnyebben eladható termékekkel dolgoznak). Másrészt, akit "termékszakértői" munkakörbe soroltak be, annak alapból magasabb bónusz jár, pedig ugyanazokkal a termékekkel dolgoznak, mint én is. Hova fordulhatok segítségért, hogy ezt a méltatlan rendszert meg lehessen változtatni?
Részlet a válaszából: […] ...diszkriminációnak, ha a különbségtétel alapja kifejezetten valamilyen személyiségjegy (pl. nem, életkor, vallás stb.), a közvetlen hátrányos megkülönböztetésre alapot adó tulajdonság (lásd az Ebktv. 8. §-át!). A fentiek mellett persze humánpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Cafeteriajuttatás – munkakörönként eltérő feltételek

Kérdés: A bevezetés előtt álló cafeteria-rendszerrel kapcsolatban: jogszerű-e, ha egy munkáltató a cafeteriajuttatáshoz képzett munkavállalói csoportokból egy csoportot nem akar juttatásban részesíteni? A szabályozásban a csoportokat munkakör alapján képezné. Egy bizonyos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak nem akar juttatást adni. Szabályos ez? Ha nem, melyik jogszabályt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlő értékű munkát végeznek más munkavállalókkal, akik viszont jogosultak cafeteriára, mindez megvalósíthatja a közvetett hátrányos megkülönböztetést, amely sérti az egyenlő bánásmód követelményét (Ebktv. 9. §). Ilyen eset lehet az, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
Részlet a válaszából: […] ...igény [Mt. 285. § (3) bek.].A határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállalók kizárása a cafeteriából egyértelműen közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül [Ebktv. 8. § r) pont], ezért jogellenes. A betegszabadságon, keresőképtelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Cafeteriajuttatás állásidőre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően meghatározott családi állapotban lévő munkavállalókat érint-e – ebben az esetben ugyanis a szabályozás közvetett hátrányos megkülönböztetést eredményezhet (Ebktv. 9. §). Az Egyenlő Bánásmód Hatóság néhány döntésében vizsgált már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.