Külföldiek kölcsönzése magyar munkavállalók helyére

Kérdés: Megteheti-e a kölcsönvevő munkáltató, hogy a munkaerő-kölcsönzésben, egy adott munkakörben foglalkoztatott munkavállalók közül mindenkinek megszünteti a kikölcsönzését (amelynek eredményeképpen minden munkavállaló munkaviszonya megszüntetésre kerül a kölcsönbe adó által), majd helyettük, ugyanattól a kölcsönbe adótól nem magyar állampolgárságú munkavállalókat kölcsönöz ki, ugyanabba a munkakörbe?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyát megszünteti, majd helyükre külföldi munkavállalókat vesz fel, az egyenlő bánásmód megsértését jelentheti, közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósíthat meg [Ebktv. 8. § d) pont]. Ez a kérdés szerinti esetben a kölcsönbe adónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben

Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonság nem szolgálhat az egyenlő bánásmód megsértése, így különösen a kölcsönzött munkavállaló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésének alapjául (Ebktv. 8-9. §).Az egyenlő bánásmód (egyenlő bér) elve alóli Mt. szerinti kivétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Egyenlő bér elve a munkaerő-kölcsönzés során

Kérdés: A kölcsönzött munkavállalónak ugyanannyit kell keresnie, mint a kölcsönvevő azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalójának?
Részlet a válaszából: […] ...álló munkavállalóval, az övével egyenlő értékű bért kell, hogy kapjon (legfeljebb 183 nap után); sem közvetlen, sem közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti e körben. A védett tulajdonsága tehát az egyéb helyzet, nevezetesen az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.