Apák felmondási védelme

Kérdés:

Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?

Részlet a válaszából: […] ...[Ebktv. 8. § l) pont] mondja fel a munkaviszonyt a munkáltató, ami az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik (közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg), erre figyelemmel pedig az jogellenes.(Kéziratzárás: 2023. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Távollét – kizáró ok egyéb juttatásnál

Kérdés: Intézményünk alkalmazásában közalkalmazott, köztisztviselő, közfoglalkoztatott és munkaviszonyos is áll. Az egyéb juttatás vonatkozásában szükséges-e arányosítani az összeget a távollét (betegszabadság, táppénz) függvényében? Meg van határozva valahol, hogy bizonyos számú munkanap után már nem számfejtendő?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a távollétekkel kapcsolatos kizáró feltételeknél mindig figyelemmel kell lenni az egyenlő bánásmód elvére, különösen a közvetett hátrányos megkülönböztetés tilalmára. Ez alapján az olyan rendelkezés is tilos, amely látszólag semleges, és nem tesz különbséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen – többek között – a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] ...viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (3) bek.].Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetett hátrányos megkülönböztetés [Ebktv. 7. § (1) bek.]. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...nem szerzett alanyijogot, a juttatás mértékét és feltételeit, az elbírálás elveit a kollektívszerződés határozhatta meg, így – hátrányos megkülönböztetést megvalósítófeltételek nélkül – meghatározhatta azokat az eseteket is, amelyekben atagdíjfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] Előzetesen az vetődik fel, vajon a külföldi cégmagyarországi fióktelepénél foglalkoztatott munkavállalók mely munkáltatóvalállnak munkaviszonyban. A Fióktelep tv. 18. § (2) bekezdése értelmében afióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Közalkalmazott pótszabadsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk sérelmezi, hogy – miután csak kinevezése előtt nem sokkal szerezte meg a mostani munkaköréhez szükséges képesítését korábbi munkaviszonya alatt – alacsonyabb fizetési fokozata folytán kevesebb a pótszabadsága, mint a vele azonos munkakört betöltő, a képesítéssel régebben rendelkező kollégáinak. Szerinte ez a megkülönböztetés alkotmányellenes is, mert munkaviszonyban az életkora alapján hosszabb tartamú alapszabadsággal rendelkezne, mint amennyi közalkalmazottként együttesen az alap- és pótszabadsága. Alapos-e munkatársunk panasza? Az eltérés miatt ugyanis az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz kíván fordulni.
Részlet a válaszából: […] ...különböző jogosultsági szabályokatállapít meg a rendes szabadság tekintetében. Az Alkotmány 70/A. § (1)bekezdésében rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma az Alkotmánybírósággyakorlatában a jogrendszer egészét átható alkotmányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Felmondási tilalom – kezdő időpont a lombikbébiprogramban részt vevőnél

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy lombikbébiprogramban kíván részt venni. Vajon mely időponttól áll fenn a rendes felmondással szembeni védettsége?
Részlet a válaszából: […] ...az a lombikbébiprogramban kíván részt venni, a felmondásjogellenesnek minősül. A munkáltatói rendes felmondás ilyen esetben közvetlenülhátrányos megkülönböztetést valósít meg, amely az egyenlő bánásmód tilalmábaütközik (Esélytv. 8. §, Mt. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.