7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Közös megegyezés – és az ezt követő igényérvényesítés
Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
2. cikk / 7 Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben
Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
3. cikk / 7 Munkaruha költségének megtérítése felmondás esetén
Kérdés: Felmondással megszüntettem a határozatlan idejű munkaviszonyomat. Munkáltatóm azt követeli tőlem, hogy fizessem ki az általa már a következő évre legyártatott új munkaruhát. A munkaszerződésem nem említi, hogy köteles lennék megtéríteni a ruha költségét, és más szabály sem volt érvényben az ilyen esetekre a munkáltatómnál. A főnököm azt tervezi, hogy ezt a pénzt le fogja vonni az engem megillető járandóságokból. Jogszerű-e a munkáltató követelése?
4. cikk / 7 Keresetindítás és elévülés
Kérdés: 2010 januárjában cégünk eladta a tulajdonában lévő szórakozóhelyet. Ekkor megszüntettük a legtöbb munkavállalónk munkaviszonyát. Egyik munkavállalónk éppen akkoriban szült. Mivel nem akart bejönni és aláírni a közös megegyezést, a HR-es munkatársunk telefonon mondott fel neki. Ezt akkor szóban kifogásolta, de semmilyen eljárást nem kezdeményezett. Nemrégiben azonban megkereste a cégünket, és felszólított minket kárai megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy eddig akadályoztatva volt az igénye érvényesítésében, mert gyermek nevelése miatti fizetés nélküli szabadságon volt. Ennyi idő után valóban érvényesíthet még igényt a cégünkkel szemben a volt munkavállaló?
5. cikk / 7 Felmondás követségi alkalmazottnak
Kérdés: Férjem egy budapesti nagykövetségen dolgozott majdnem 20 évig. Márciusban felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy 55 éves lett. Végkielégítést nem kapott. Szóbeli megállapodás alapján augusztus 31-ig dolgozott. A felmondásában nem szerepelt semmilyen tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről, azok módjáról és határidejéről. Férjem szeretne munkaügyi bírósághoz fordulni, mert úgy tudjuk, jogsértő indokkal mondtak fel, és 4-5 havi végkielégítés is járt volna neki. Kérdésem, hogy az általános elévülési határidőn belül fordulhat-e a bírósághoz, azaz 3 éven belül megteheti-e ezt?
6. cikk / 7 Bérfizetés a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: 2012. január 3-án kezdtem dolgozni egy iskolai büfében, a szerződésem 2012. június 15-ig szólt. 2012. május 2-án dolgoztam utoljára, mivel a munkaadóm – alaptalanul – lopással vádolt meg, és minősíthetetlen hangon beszélt velem. Ezért másnap már nem mentem be. Két nap múlva találkoztunk, kértem a februári, márciusi és áprilisi béremet, amiért megdolgoztam. 2012. május 10-én elküldtem a felmondásomat a munkáltatónak, amire a mai napig nem kaptam semmi választ. Hogyan kaphatom meg a nekem járó munkabért?
7. cikk / 7 Munkáltatói jogos gazdasági érdek sérelme – lehetséges jogkövetkezmények
Kérdés: Munkavállalónk a társaságunknál megszerzett információkat felhasználva egy velünk üzleti kapcsolatban álló cégnek azonos termékeket szállított, sokkal kedvezőbb áron, ezáltal a cég felmondta a velünk kötött szerződését. Úgy vélem, munkavállalónk magatartása megalapozta a rendkívüli felmondást, melyet írásban rögtön közöltem is vele, ő azonban munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügy kimenetele szempontjából mire számíthatok?