Csecsemőgondozási díjra jogosultság megváltozott feltételei

Kérdés: Könyvelőként munkaviszonyban dolgozom egy cégnél, de emellett egy szakmai folyóiratnak megbízási szerződéssel rendszeresen publikálok. Jelenleg nyolc hónapos terhes vagyok. Azzal tisztában vagyok, hogy TGYÁS-ra akkor leszek jogosult, ha a munkaviszonyból szülési szabadságra megyek. Viszont a publikálást nem szeretném feladni. Azt hallottam azonban, hogy a TGYÁS szabályai megváltoztak 2015. január 1-jével, és nem kapok TGYÁST-t, ha a szerzői tevékenységemet fenntartom. Valóban fel kell adjam ezt a tevékenységemet is, hogy az ellátásra jogosult legyek, vagy elég, ha a munkaviszonyból szülési szabadságra megyek?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől az ellátásnak a neve is megváltozott: terhességi-gyermekágyi segély helyett az új elnevezés csecsemőgondozási díj lett. Általános szabály szerint csecsemőgondozási díjra továbbra is az a személy jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Munkáltatói jogok gyakorlása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlása mellett a kérdésben megjelölt juttatásokra, attól függ, milyenjogviszonyban látja el az ügyvezetői tisztséget. Terhességi-gyermekágyi segély(TGYÁS) annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon átbiztosított volt, és a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...terhet [Mt. 127. § (2)bek.]. Mindezeken túlmenően rendkívüli munkára nem vehető igénybe a nő terhességemegállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi agyermeke egyéves koráig, valamint a munkavállaló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.