11 talált cikk az óvoda , időtartam , gyermek kifejezésre

Kérdés: A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az óvodapedagógusoknak, akik csoportjukban egyedül, dajka vagy pedagógiai asszisztens mellett látják el az óvodapedagógusi feladatokat? (A másik óvodapedagógus álláshely betöltetlen.) Az egymást váltó óvodapedagógusok közül jár-e díjazás az átfedési időre annak, akinek óvodapedagógus párja aznap beteg vagy szabadságon van? Az egymást váltó óvodapedagógusok közül az egyik tartósan beteg. A másik óvónő részére fizetni kell-e az átfedési időre járó többlettanítási díjat és a tartós helyettesítésért többlettanítási óradíjat is, vagy csak a helyettesítésért jár díjazás? Jár-e az átfedési időre járó díjazás és a tartós helyettesítésért díjazás egyszerre?

Kérdés: A 269/2022. Korm. rendelet lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatását 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között. Egy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. augusztus 16-án jogosultságot szerzett a nők negyvenéves jogosultsági idővel megszerezhető nyugdíjára, de még nem igényelte. Jelenleg is dolgozik közalkalmazottként 2023. július 31-ig. Megigényelheti és folyósíthatják-e a nyugdíját 2022. december 1-jétől, és vele párhuzamosan foglalkoztatható-e közalkalmazottként (mint "visszafoglalkoztatott" nyugdíjas) annak ellenére, hogy közalkalmazotti jogviszonya majd csak 2023. július 31-én szűnik meg? Ha igen, és a későbbiekben a kormányrendelet korábban hatályát veszti, a nyugdíjas közalkalmazottnak a hatályvesztéstől kezdődően szüneteltetnie kell-e a nyugdíj folyósítását addig, amíg a közalkalmazotti jogviszonya fennáll?

Kérdés: A Magyar Közlöny 128. számában megjelent a 268/2022. Korm. rendelet, a 269/2022. Korm. rendelet és az 1374/2022. Korm. határozat, melyek a közszférában alkalmazandó nyugdíj melletti foglalkoztatásról szólnak. Közös önkormányzati hivatal vagyunk, ahol az alkalmazottak közszolgálati jogviszonyban állnak. Van olyan köztisztviselőnk, aki a "nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező" öregségi nyugdíjas, és még nem rendelkezik a rá irányadó nyugdíjkorhatárral, illetve van, aki a rá irányadó öregségi korhatár betöltésével lett öregségi nyugdíjas, és jogviszonyuk már fennállt 2022. augusztus 31. előtt is. Mindkét esetben jelenleg szüneteltetik a nyugdíj folyósítását.
1. A fenti kormányrendeletek alapján kaphatják-e egyszerre a nyugdíjellátást, illetve az illetményüket?
2. A nők kedvezményes nyugdíjával kapott nyugellátás esetében is kaphat egyszerre nyugellátást és illetményt? A jogszabály "korbetöltött öregségi nyugdíjast" említ.
3. Egy óvodában közalkalmazottként dolgozó öregségi nyugdíjas óvónő esetében is szüneteltetni kellett a nyugdíj folyósítását (nők kedvezményes negyven év jogosultsági idővel rendelkező öregségi nyugdíjas), nem töltötte be még a rá irányadó öregségi korhatárt), ha foglalkoztatni akartuk a nyugdíjazása után. A kormány engedélye nem kellett az esetleges továbbfoglalkoztatásukhoz. Ebben az esetben is kaphatja egyszerre a nyugdíját és a közalkalmazotti illetményét a fenti jogszabály alapján? Van-e itt is jelentősége az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének?

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?

Kérdés: Óvoda-bölcsőde intézményünkbe 2020-ban felvettünk egy kisgyermeknevelőt, akkor még csak érettségivel, aki azóta megszerezte a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott végzettséget (kisgyermekgondozó, -nevelő). A Kjt., illetve a 257/2000. Korm. rendelet tekintetében beszámítandó-e a besoroláskor az érettségi utáni minden munkaviszony, vagy csak a kisgyermekgondozó, -nevelő végzettség utáni időszakot kell tekinteni, ami jelen esetben maga a fennálló jogviszony?

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?

Kérdés: Számos munkavállalónk kisgyermeket nevel, akiket a nevelési, oktatási intézmények bezárása miatt otthon kell felügyelnie. Jogosult-e erre tekintettel igazolt távollétre? Hogyan állapodhatunk meg velük részmunkaidős foglalkoztatásban?

Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből – elmondásuk szerint – minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.

Kérdés: Óvodai dolgozónk nyugdíjba vonulásakor a munkaviszonyok felülvizsgálata során megállapításra került, hogy a 2014. március 31-i kinevezésekor a jubileumi jutalom és a felmentés kezdő időpontja tévesen került megállapításra, mivel a 2000. szeptember 1.-2005. szeptember 5. közötti, nem közalkalmazotti jogviszonyát is figyelembe vettük, amikor "A Vasút a gyermekekért" Alapítvány Diákotthon, Óvoda és Általános Iskolával fennálló munkaviszonyban dolgozott. Így a kinevezésekor tévesen megállapított jubileumi jutalom és felmentés kezdő időpontja 1980. július 16-ról 1985. július 26-ára módosult. Ez alapján a 40 éves jubileumi jutalomra nem 2020-ban, hanem 2025. július 26. napjával lenne jogosult. Közalkalmazotti jogviszonya 2018. november 30. napján szűnt meg, a felülvizsgálattal megállapított jogosultsági idő alapján ekkor még nem rendelkezett legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, így részére a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom sem került kifizetésre, mivel – véleményünk szerint – a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti feltétel nem teljesült. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, és a felülvizsgálat miatti módosítás jogszerűen történt-e?

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződés esetében lehet-e fizetés nélküli szabadságot igényelni? Nagycsaládos munkavállaló esetében, amennyiben az óvoda és a nevelési tanácsadó javasolja gyermeke részére a fejlesztést, igazoltnak tekinthető-e az intézményi behívás vizsgálatokra, vagy az éves szabadságot terheli a távollét?