34 cikk rendezése:
1. cikk / 34 Kölcsönzött munkavállalók joga a cafeteriajuttatásra
Kérdés:
Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?
2. cikk / 34 Oltatlanok visszatérése a munkahelyükre
Kérdés: Amennyiben a Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt munkáltatói döntés értelmében a fizetés nélküli szabadság meghosszabbodik (mert a munkáltató az oltatlanokat nem kívánta visszavenni), és ugyanezen szakasz (16) bekezdése értelmében a döntés valamennyi foglalkoztatott vonatkozásában alkalmazandó (tehát nem vehet fel új – oltatlan – munkavállalót), akkor súlyos létszámhiány miatt lehetőség nyílhat-e a munkáltatói döntés megváltoztatására annak érdekében, hogy a jövőben oltatlanok is alkalmazhatóak legyenek? Ha igen, milyen feltételekkel? Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, akkor mely időponttól valósulhat meg az oltatlanok foglalkoztatása a munkáltatónál?
3. cikk / 34 Köztulajdonban álló munkáltatóvá válás – hatás a kollektív szerződésre
Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?
4. cikk / 34 Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
5. cikk / 34 Munka és nyugdíj – a jogviszonyválasztás lehetősége
Kérdés: Hivatali köztisztviselő nyugdíjba vonul. Milyen módon lehet továbbfoglalkoztatni úgy, hogy a nyugdíját ne kelljen szüneteltetni? Van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóként foglalkoztassuk?
6. cikk / 34 Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
7. cikk / 34 Munkavállalói felmondás – a felmondási idő lehetséges tartama
Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő alapesetben 30 nap. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint ennél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak a felek. Az Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződés esetében, munkavállalói felmondás esetén, lehet-e 30 napnál hosszabb felmondási időt meghatározni kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben rögzítettek szerint, vagy a felmondási idő hosszabb idejű meghatározásának – a munkavállaló részére történő kedvezőbb felmondási idő meghatározás érdekében – csak munkáltatói felmondás esetén van létjogosultsága? Mi az irányadó: az Mt. 205. §-ának (1) bekezdése vagy a 85. §-ának (3) bekezdése?
8. cikk / 34 Köztisztviselői jubileumi jutalom – a munkaviszony beszámíthatósága a jogszerző időbe
Kérdés: Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amit 1985 és 1992 között a Kertészeti Egyetem Tangazdaságában dolgozott? Szintén önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk esetében jubileumi jutalomra jogosító időnek számít-e a Magyar Nemzeti Bank és a Technoimpex M.G. Külkereskedelmi Vállalatnál történő foglalkoztatása 1983 és 2004 között?
9. cikk / 34 Közvállalat ügyvezetője – összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
10. cikk / 34 Jogállásváltozás – gazdasági társaságtól az önkormányzathoz
Kérdés: A település településüzemeltetési feladatainak ellátását (közterületek rendben tartása, fűnyírás, takarítás, utak karbantartása) jelenleg az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló kft. végzi munkaviszonyban álló munkavállalókat alkalmazva, akik közül egy fő szellemi, a többi munkavállaló pedig fizikai alkalmazott. Az önkormányzat meg kívánja szüntetni a kft.-t, és a feladatok ellátását az önkormányzat tevékenységi körébe vonja, a munkavállalókat pedig munkaviszonyban szeretné alkalmazni. A munkavállalók milyen jogviszony keretében foglalkoztathatók tovább az önkormányzat alkalmazásában? Lehetnek-e az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók, vagy csak közalkalmazottak?
