6 talált cikk a kollektív szerződés , vezető , gépjárművezető kifejezésre

Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?

Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.

Kérdés: Munkavállalóink tehergépjármű-vezetők, akiknek a heti pihenőidejét az 561/2006/EK rendelet hat nap után 45 órában, illetve csökkentett 24 órában (melyet meghatározott időn belül vissza kell adni) határozza meg, ezzel szemben az Mt. 106. §-ának (3) bekezdése szerint csak a legalább heti 40 órát kitevő megszakítás nélküli idő számít heti pihenőnek. Melyik rendelkezésnek kell megfelelni? Hogyan kell helyesen számfejteni, amennyiben az EK rendeletnek megfelelünk, de ha az Mt. szerint a lerövidített pihenőidőt (ha nem éri el a 40 órát) nem számoljuk pihenőidőnek, akkor a munkavállaló a munkaidőkeret alatt nem kapja meg a hetenkénti átlagban a 48 órát, mert a 40 óra feletti pihenőidőket összeadva ez kevesebb, holott vannak heti 38-39 órás pihenőidők is?

Kérdés: A gépjárművezetők esetében elfogadha­tó-e, hogy a munkaközi szünet naponta akár 2-3,5 óra között van, mert a gépjárműre szerelt tachográf szerint a gépjármű ezen időszak alatt nem volt mozgásban? Például reggel 4 órakor kezd a dolgozó, 10 órakor végez, és a tachográf adatai szerint 2 óra munkaközi szünet volt. Ezt a két órát le kell (lehet) vonni a munkaidőből? Vagyis a munkaidőkeret elszámolásakor csak 4 órát számolunk el munkavégzés címén? Jelenléti ívként elfogadható-e a tachográf adataiból nyert nyilvántartás?

Kérdés: Szállítmányozó cégünknél négyhavi munka­időkeretben foglalkoztatott sofőrök esetében 2012. július 1-jétől milyen szabályokat kell alkalmazni a munkaközi szünetekre? Esetükben a sofőrök 4,5 óra vezetési idő után járó 45 perc munkaközi szünete elszámolandó, vagy nem fizetettként kezelendő? A 45 perc kötelező munkaközi szünetre való jogosultság megállapításánál kifejezetten csak a vezetési időt kell nézni, vagy az autó reggeli indulását és hazaérkezését, amiben a vezetésen kívül a sofőrök pakolnak, várakoznak stb.? A négyhavi munkaidőkeret ledolgoztatható óraszámánál a 8 óra munkavégzés és a munkanapok szorzatával számolunk, vagy a 45 percekkel növelt óraszám és a munkanapok szorzatával? Eddig négy­havi keretet alkalmaztunk: januártól áprilisig, májustól augusztusig, de a cég döntése alapján hathavi keretre térünk át, tehát a jelenlegi keret szeptembertől februárig tart. Ebben az esetben hogy történik az éves túlóramaximum figyelembevétele? Januártól augusztusig elszámolható az egész éves 225 óra, majd 2013 terhére számolandó a következő keret túlóráinak száma?

Kérdés: Gépjárművezetőink a Kkt. hatálya alá tartoznak, tehát az Mt.-hez képest speciális munka- és pihenőidő-szabályok vonatkoznak rájuk. Az éjszakai időszakban végzett munka mást jelent az Mt. szerintinél (22-06 óra közötti munkavégzés), a Kkt. alapján ez a 0 és 4 óra közötti időszak. Kérdésünk, hogy esetükben az éjszakai pótlékra jogosító időszak csak a Kkt.-ben meghatározott éjszakai időszak, vagy a kedvezőbb Mt.-szabályok is irány­adók rájuk?