13 talált cikk a vezető , elszámolás , foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója Nyíregyházán lakik, és a munkáltató nyíregyházi telephelyén dolgozik. A munkáltató a munkavállalót az Mt. 53. §-a alapján a munkaszerződéstől eltérően a munkáltató debreceni telephelyén való munkavégzésre utasítja. Kérdésünk, hogy a munkavállaló nyíregyházi lakóhelyéről a debreceni telephelyre való utazás munkába járásnak vagy hivatali, üzleti utazásnak minősül az utazási költségek elszámolása szempontjából? A 39/2010. Korm. rendelet a munkába járást a lakóhely és a munkavégzés helye között definiálja, ugyanakkor az nem derül ki, hogy ez csak a munkaszerződés szerinti munkavégzési hely, vagy egyébként a mindenkori tényleges munkavégzési hely viszonylatában értelmezhető.

Kérdés: Egy vidéki városban székhellyel rendelkező cég budapesti irodájába vettek fel, a munkaszerződésem alapján a munkavégzésem helye Budapest. Saját autómmal heti rendszerességgel járok a vidéki székhelyre, munkaügyben. Felvételemkor a cégvezető biztosított arról, hogy ezeket az utazásokat elszámolják, csak rögzítsem a kiküldetési rendelvénybe, viszont amikor leadtam a kiküldetési rendelvényeimet, azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyen térítés nincs.

Kérdés: Az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. Az Eütev.tv. 1. §-a szabályozza a törvény célját (itt egészségügyi dolgozókat említ), a 2. §-a a törvény hatályát. Az Eütev.tv. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a 4. § b) pontjában meghatározott, az egészségügyi ellátásában közre nem működő dolgozók tekintetében csak a törvényben külön nevesített esetekben kell alkalmazni. Az Eütev.tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg az egészségügyben dolgozó fogalmát, míg a 4. § a) pontja az egészségügyi dolgozó fogalmát. Mindezek alapján az Eütev.tv 14/D. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás körébe [akik esetében a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi esetet nem kell alkalmazni] csak az egészségügyi dolgozókat, vagy az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat egyaránt kell-e érteni, figyelemmel arra, hogy az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése egyébként nem nevesíti külön az egészségügyben dolgozókat?

Kérdés: Mi a helyzet olyan esetben, ha egy állami intézet vezetője saját feleségét foglalkoztatja, olyan állásban, aminek igazából csak neve van, de igazán látványos munkát nem végez a feleség, nem is nagyon jár be dolgozni, de felveszi a fizetését?

Kérdés: Szabályos-e, ha a munkavállalónak pihenőnapra rendelünk el túlórát, és cserébe pihenőnapot biztosítunk, amelyet a túlórával érintett pihenőnap előtt adunk ki? A konkrét eset: a munkavállalók egy csoportja augusztus 19-én dolgozott, a vezetőség augusztus 10-re rendelte el a pihenőnapot kompenzációnak. Ebben az esetben is fizetnem kell rá 100%-os pótlékot, vagy maradhat az 50%?

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?

Kérdés: A bíróság jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést számomra, de az adós munkáltatónál vezetőségcsere történt, amely nem ismeri el a jogerőssé vált ítéletet, és közben felszámolás alá is került a cég. Honnét tudhatom meg a felszámolóbiztos elérhetőségét, hogy a Bérgarancia Alapból megtérüljön részemre a megítélt kártérítési összeg? Ezt kinél kell kezdeményeznem? A Bérgarancia Alap kamatot fizet? Mennyi jelenleg a Bérgarancia Alapból kifizethető összeg?

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha az óvoda vezetője és az óvodában dolgozó óvónő testvérek? Van-e lehetőség arra, hogy vezetőként és óvónőként testvérek együtt dolgozzanak közalkalmazottként?

Kérdés: Főállású mezőgazdasági vállalkozóként lehetek-e közalkalmazott napi 4 órában?

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?