Kisgyermeknevelők besorolása

Kérdés: Intézményünkhöz kapcsolódik egy óvoda-bölcsőde, melynek a szervezeti és működési szabályzatában a kisgyermeknevelő beosztáshoz kisgyermek gondozó-nevelő szakképzettséget írnak elő, és hivatkoznak a Kjt., a 257/2000 évi Korm. rendelet, a 15/1998. NM rendelet ide vonatkozó passzusaira és képesítési előírásaira. A közalkalmazottak között kisgyermeknevelőként jelenleg középfokú szakképzettségűek (OKJ) vannak, azonban az egyik hölgy elkezdett egy felsőfokú iskolát, hogy F kategóriába léphessen a későbbiekben. Ez esetben a 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet "II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen" meghatározott végzettséget hogyan kell tekinteni? A SzMSz nem mondja ki, hogy közép- vagy felsőfokú végzettség szükséges a munkakör betöltéséhez, de nyilván, ha felsőfokú végzettsége lesz a közalkalmazottnak, olyan illetményt szeretnének biztosítani számára, viszont elvárásnak sem szeretnék meghatározni, hiszen középfokú végzettségű kisgyermeknevelő is van az intézményben. Megoldás lehet az, ha kiveszik az SzMSz szövegéből a 257/200. Korm. rendeletre való hivatkozást? Szükséges egyáltalán ez a lépés? Mi a teendő, hogy mindkét kategóriában továbbfoglalkoztathatóak legyenek a közalkalmazottak, de végzettségüknek megfelelő illetménybesorolást kaphassanak?
Részlet a válaszából: […] ...egyik a "Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, javítóintézeti nevelés keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló egyetemi, főiskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Óvodavezető és jegyző – nem összeférhetetlen a házastársi kapcsolat

Kérdés: Amennyiben a vezető óvónő a jegyző felesége, ez esetben fennáll-e összeférhetetlenség? A vezető óvónő az élelmezésvezető is az óvodában, anyagi dolgokról is rendelkezik. Kinek tartozik beszámolni a munkaidejéről, a munkájáról a vezető óvónő?
Részlet a válaszából: […] ...az ez alóli egyes kivételeket az Nkt. 61. §-ának (7) bekezdése határozza meg. Utóbbi szerint a köznevelési intézményben történő foglalkoztatás esetén nem összeférhetetlen, ha a magasabb vezető vagy a vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...tartama alatt biztosítani kell a szolgáltatás fogadójával munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó ún. alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, és ezért a munkáltató iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel. Alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Kormánytisztviselő képzési költségei

Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
Részlet a válaszából: […] ...és (6) bekezdései külön jogszabályban – a 29/2012. Korm. rendeletben – meghatározott iskolai végzettséghez, szakképesítéshez köti a foglalkoztatásukat. A Kttv. 39. §-ának (7) bekezdése szerint a Kttv.-ben meghatározott alkalmazási feltételek (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.