Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben

Kérdés:

Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?

Részlet a válaszából: […] ...semmilyen formában nincs a hiányzó munkaidőért.A munkáltató által be nem osztott munkaidő – mivel a munkáltató a kinevezésben foglalkoztatási kötelezettséget vállalt, az ott meghatározott óraszámban – ilyenkor állásidőként kezelendő, amelyre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása

Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
Részlet a válaszából: […] ...le kell dolgozni.Végül, ha ezek egyike sem történt meg, akkor előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejében nem kerül foglalkoztatásra. Ez állásidőnek minősül [Mt. 146. § (1) bek.], és erre az időre – álláspontunk szerint – alapbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Közalkalmazotti jogviszony helyett megbízás

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél (kórház) egészségügyi adminisztrátor munkakört közalkalmazotti jogviszony helyett megbízási szerződéssel el lehet-e látni kifejezetten a munkavállaló kérésére, figyelemmel az Eütev.-re?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítő személy [Eütev. 4. § b) pont]. Az Eütev. a megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás lehetőségét kizárólag az egészségügyi dolgozó fogalma alá tartozó személyre nézve rendezi, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása behívásos munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságára, vagy az öregségi nyugdíjának folyósítására (Tny. 83/C. §).Az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatására behívás alapján történő munkavégzés – mint atipikus munkaviszony – keretei között történjék. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Múzeumpedagógus foglalkoztatása vasárnap és osztott munkaidőben

Kérdés: Önkormányzatunknál múzeumpedagógus közalkalmazottat a nyári szezon ideje alatt munkaidőkeretben (kéthavi, majd négyhavi) szeretnénk foglalkoztatni. A múzeum a balatoni idegenforgalmi szezonban a látogatói igényeknek és a bevált gyakorlatnak megfelelően a hét minden napján nyitva tart. Kérdésünk, hogy a közalkalmazottat az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján be lehet-e osztani vasárnapra rendes munkaidőbe? Természetesen figyelembe véve a pihenőnapok kiadására vonatkozó egyéb szabályokat. Amennyiben adott héten vasárnap dolgozott, akkor az előtte lévő szombati munkavégzésre vonatkozik-e valamilyen korlátozás? Továbbá lehetséges-e a rendes munkaidő beosztása oly módon, hogy a közalkalmazott a munkaidőkeretben adott napon nem folyamatosan dolgozik 8-10 órát, hanem az egyes napokon belül az osztott munkaidőhöz hasonlóan alakul a beosztása? Például hetente több napon 10.00-12.00-ig és 14.00-20.00-ig dolgozna, amely összesen napi 8 óra. A két munkavégzés közötti szünetben a munkahelyét elhagyhatja, a szabadidejével maga rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Vasárnapra rendes munkaidő beosztható a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott számára. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül vasárnapon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Szabadságelszámolás részmunkaidőben

Kérdés: Önkormányzatunk heti háromórás részmunkaidőben foglalkoztat közalkalmazotti jogviszonyban egy dolgozót 2016. január 1-jétől határozatlan időre. Munkavégzés minden héten pénteken 14-17 óra között történik. Mennyi éves szabadság illeti meg a közalkalmazottat a heti háromórás részmunkaidős foglalkoztatás alapján, illetve hogyan történik a szabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] A részmunkaidőben dolgozó közalkalmazottat ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidőben dolgozókat. A munkaidő mértéke ugyanis nem befolyásolja a szabadság mértékét (MK 19.) Az már más kérdés, hogy a részmunkaidős közalkalmazott számára egy nap szabadságra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Rendszergazda pedagógus – két munkakör a kinevezésben

Kérdés: 1998-ban szereztem tanári diplomát matematika-kémia szakon, másoddiplomát informatikatanári szakon 2013-ban. Az informatika szak megszerzését követően a tanítás mellett az iskolai hálózat rendszergazdai feladatait is ellátom tanári besorolással, külön bérezés nélkül. Rendszeresen kérnek hétvégén és iskolai szünetben is az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására. Megteheti-e ezt a munkáltatóm, illetve van-e jogom valamiféle pluszdíjazásra?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusi és a rendszergazdai feladatok két külön munkakörbe tartoznak. Ezek ellátása többféleképpen is történhet, attól függően, hogy a pedagógusi munka melletti rendszergazdai feladatokat milyen rendszerességgel látja el a közalkalmazott. Eseti feladatellátáskor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Közalkalmazottak munkaközi szünete

Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony – eltérő megállapodás (kinevezési okmány) hiányában – általános teljes napi munkaidőben (napi 8 óra) történő foglalkoztatásra jön létre. Összességében a törvényes általános teljes munkaidőnél rövidebb időre történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság igénybevétele után a korábbimunkahelyükre visszatérve gyermekük 3 éves kora előtt egyoldalúan választhassáka részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét, a 2009. évi CXXVI. törvényteremtette meg. E körben fontos rámutatni arra is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Kiszervezés – a jogviszonyváltásról szóló tájékoztatás kérdései

Kérdés: Iskolánk technikai dolgozóit a fenntartó kiszervezi. A megbeszélések már megtörténtek. Május 14-én a közalkalmazottak megkapták a tájékoztatást, amelyet 15 munkanapon belül kell visszaadni, ha elfogadják a munkakört. Szóbeli kérdésre azt a választ kapták, hogy napi munkaidejük beosztása változatlan marad. Május 23-án eljuttattak minden közalkalmazottnak egy tájékoztatót az irányadó munkarendről, a szabadságról stb., kérve, hogy ezt is május 14-i dátummal vegyék át. Ebben már az irányadó munkarend egészen más. A közalkalmazottak nem fogadták el a visszadátumozást, de addigra már leadták a nyilatkozatukat, amikorra megkapták a tájékoztatót a leendő munkahelyükről. Mikortól kezdődik a 15 napos határidő, május 14-től, vagy május 23-tól? Városunkban van helyi járat ugyan, de kerékpárral közlekednek a dolgozók. Fél óra az út kerékpárral, napi szűk 2 óra annak, aki messzebb lakik. Jól járnak a beosztással? Van joga az átvevőnek ilyen feltételeket szabni a dolgozónak?
Részlet a válaszából: […] ...30 nappal korábban azátadó és az átvevő munkáltató tájékoztatja a közalkalmazottat arról, hogy azátadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő munkaviszonykeretében fogja biztosítani [Kjt. 25/A. § (2) bekezdés]. Ha nincs törvényiakadálya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.