16 talált cikk a munkaidő , baleset , foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik annak meghatározására, így pontosan mit kell figyelembe vennie a munkáltatónak az Mt. 51. §-ának (5) bekezdésében meghatározott észszerű alkalmazkodás vonatkozásában, ha a munkavállaló keresőképes, de egészségileg alkalmatlan? A pótszabadságnál meghatározott fogyatékossági támogatásban és vakok személyi járadékában részesülő személyi kört kell ebben az esetben is figyelembe venni? Pontosan miből vezethető az le, hogy a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége lenne a fogyatékos munkavállaló esetében az észszerű alkalmazkodás követelményének megfelelve, abban az esetben, ha munkavállaló keresőképes, de nem alkalmas az adott munkakör betöltésére? Csak a bírói gyakorlatból? Amennyiben megváltozott munkaképességű és például fogyatékossági támogatásban is részesülő munkavállaló esetében előáll az az állapot, hogy keresőképes, de foglalkozás-egészségügyi szempontból a (segédmunkás) munkakörének betöltésére alkalmatlan, és nincs a munkáltatónál olyan munkakör, amely számára ennél egyszerűbb/könnyebb feladatokat foglalna magában, akkor ez már eredményezheti azt, hogy Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján foglalkoztatási és munkabérfizetési kötelezettség nem terheli a munkáltatót?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású termálstrandfürdőben jogosultak-e vasárnapi pótlékra a munkavállalók? Ha igen, minden munkavállalót megillet a vasárnapi pótlék, vagy csak bizonyos munkakörökben foglalkoztatottakat? Ha nem, milyen feltételek teljesülése mellett lennének jogosultak a munkavállalók vasárnapi pótlékra? A dolgozók 6 havi munkaidőkeretben, általánostól eltérő munkarendben vannak foglalkoztatva. A gépészek beosztása 24 óra munkaidő, 72 óra pihenőidő. A pénztárosok, a takarítók és az úszómesterek munkaideje a nyitvatartási időnek megfelelően van megállapítva. Beosztásuk 2 munkanap után 2 pihenő/szabadnap.

Kérdés: Van-e bármi akadálya annak, hogy a munkáltató az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalót hétköznapra eső munkaszüneti napon foglalkoztassa külföldi munkavégzés keretében, az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 101. § (1) bekezdés h) pontja alapján? Egy példával szemléltetve: 2023. március 15-én – amely szerdai napra esett – az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a munkáltató külföldön történő munkavégzésre (pl. konferencián kellene előadnia) kötelezné. Az Mt. 108. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el. Az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése akként fogalmaz, hogy az Mt. 101. §-ának bizonyos pontjai esetén osztható be rendes munkaidő. Mi a helyes értelmezése a fenti két jogszabályhelynek? A munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben történő foglalkoztatása szempontjából kizárólag csak azt kell figyelembe venni, hogy az Mt. 102. §-ának (2) bekezdésében rögzített esetek egyike megvalósul-e, vagy pedig ezen feltételeken túlmenően még az is vizsgálandó, hogy a munkarend, illetve a munkaidő-beosztás is lehetővé teszi-e ezt? A hipotetikus tényállásban egyébként az általános munkarend nem sérülne, hiszen szerdán kerülne – külföldön – foglalkoztatásra a munkavállaló. Abban az esetben, ha nem lenne foglalkoztatható a fentiek szerint a munkavállaló, akkor milyen rendelkezésből következne az, hogy mégsem dolgozhat, annak ellenére, hogy az Mt. 102. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek egyike teljesül?

Kérdés:

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén, annak időtartamára. Az Mt. 146. §-a szerint a munkavállalót ilyen esetben távolléti díj nem illeti meg. Tud-e élni a betegszabadság, illetve a táppénz lehetőségével az a munkavállaló, akivel összefüggésben a foglalkozás-egészségügyi szerv azt állapította meg, hogy a munkakör betöltésére egészségi állapota miatt nem alkalmas? Oszthat be ilyen munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásban munkanapot? Adhat ki részére szabadságot?

Kérdés: Pedagógusok eseti helyettesítési korlátai (napi 2 óra, heti 6 óra, 30 tanítási nap/tanév) vonatkoznak-e a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn belüli, az Nkt. 62. §-ának (6) bekezdése alapján elrendelt helyettesítésre? 26 óráig korlátlanul elrendelhető az eseti helyettesítés, többlettanításióradíj-jogosultság nélkül még abban az esetben is, ha pl. meghaladja a napi 2 órát? Abban az esetben, ha a pedagógus eseti helyettesítései meghaladják a 30 tanítási napot, ki kell fizetni valamennyi, 30 tanítási napon túli helyettesítési órát, vagy csak a heti 26 óra feletti helyettesítési órákat?

Kérdés: Az eddigi tanévekben az volt a gyakorlat, hogy a megyeszékhelyen működő tankerületi központtal, közelebbről az ott működő alapfokú művészeti iskolával közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó zongoratanárokkal a tankerület megbízási szerződést kötött arra, hogy óraadóként kijárjanak a közeli településekre zongoraórát tartani, tekintve hogy ott nem találtak olyan tanárt, aki betöltené az üres zongoratanári álláshelyet. Az idei tanévtől a tankerületi központ szakított ezzel a gyakorlattal, felmondta a megbízási szerződéseket, és arra adott utasítást, hogy külön díjazás nélkül kell ellátni ezeket a feladatokat. Mi ezt rendkívül méltánytalannak érezzük. Mit tehetünk, hogy újra megbízást létesítsenek velünk?

Kérdés: Önkormányzatunknál múzeumpedagógus közalkalmazottat a nyári szezon ideje alatt munkaidőkeretben (kéthavi, majd négyhavi) szeretnénk foglalkoztatni. A múzeum a balatoni idegenforgalmi szezonban a látogatói igényeknek és a bevált gyakorlatnak megfelelően a hét minden napján nyitva tart. Kérdésünk, hogy a közalkalmazottat az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján be lehet-e osztani vasárnapra rendes munkaidőbe? Természetesen figyelembe véve a pihenőnapok kiadására vonatkozó egyéb szabályokat. Amennyiben adott héten vasárnap dolgozott, akkor az előtte lévő szombati munkavégzésre vonatkozik-e valamilyen korlátozás? Továbbá lehetséges-e a rendes munkaidő beosztása oly módon, hogy a közalkalmazott a munkaidőkeretben adott napon nem folyamatosan dolgozik 8-10 órát, hanem az egyes napokon belül az osztott munkaidőhöz hasonlóan alakul a beosztása? Például hetente több napon 10.00-12.00-ig és 14.00-20.00-ig dolgozna, amely összesen napi 8 óra. A két munkavégzés közötti szünetben a munkahelyét elhagyhatja, a szabadidejével maga rendelkezik.

Kérdés: Egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló részére munkaszüneti napra csak az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben rendelhető el rendkívüli munkaidő? Álláspontom szerint az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló részére munkaszüneti napra rendes munkaidő nem rendelhető el; rendkívüli munka­idő pedig csak az Mt. 108. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben rendelhető el.

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatásban dolgoztam egy gyárban, egy hete sajnos megsérültem árupakolás közben, gipszben van a lábam, nem tudok dolgozni még 4-5 hétig. Szóltam a munkáltatónak, hogy ilyenkor fizetnek-e valamit a gyógyulás idejére, illetve hogy egyezzünk meg valamilyen kártérítési összegben. Ők elzárkóztak, és azt mondták, az egyszerűsített foglalkoztatásban baleset esetén nem jár semmi. Bele kell nyugodnom ebbe a válaszba?

Kérdés: Az Mt. augusztus 1-jével hatályba lépő szabályaival kapcsolatban kérdezzük. Munkaszüneti napi betegség esetén milyen díjazást (betegszabadság vagy távolléti díj) kell adnia a munkáltatónak:
a) ha a munkavállaló havibéres (általános munkarend szerint),
b) ha órabéres, és általános munkarend szerint beosztott, illetve
c) ha órabéres, de egyenlőtlen munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatott (pl. augusztus 20-án szabadnapos, de keresőképtelen, és nem részesül táppénzben)?