Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

Kérdés: A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik annak meghatározására, így pontosan mit kell figyelembe vennie a munkáltatónak az Mt. 51. §-ának (5) bekezdésében meghatározott észszerű alkalmazkodás vonatkozásában, ha a munkavállaló keresőképes, de egészségileg alkalmatlan? A pótszabadságnál meghatározott fogyatékossági támogatásban és vakok személyi járadékában részesülő személyi kört kell ebben az esetben is figyelembe venni? Pontosan miből vezethető az le, hogy a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége lenne a fogyatékos munkavállaló esetében az észszerű alkalmazkodás követelményének megfelelve, abban az esetben, ha munkavállaló keresőképes, de nem alkalmas az adott munkakör betöltésére? Csak a bírói gyakorlatból? Amennyiben megváltozott munkaképességű és például fogyatékossági támogatásban is részesülő munkavállaló esetében előáll az az állapot, hogy keresőképes, de foglalkozás-egészségügyi szempontból a (segédmunkás) munkakörének betöltésére alkalmatlan, és nincs a munkáltatónál olyan munkakör, amely számára ennél egyszerűbb/könnyebb feladatokat foglalna magában, akkor ez már eredményezheti azt, hogy Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján foglalkoztatási és munkabérfizetési kötelezettség nem terheli a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az észszerű alkalmazkodás feltételei­nek biztosításáról [Mt. 51. § (5) bek.]. E szűkszavú rendelkezés a 2000/78/EK irányelv 5. cikkében foglaltak átültetésére szolgál, értelmezéséhez pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkaköri alkalmatlanság idejének elszámolása

Kérdés:

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén, annak időtartamára. Az Mt. 146. §-a szerint a munkavállalót ilyen esetben távolléti díj nem illeti meg. Tud-e élni a betegszabadság, illetve a táppénz lehetőségével az a munkavállaló, akivel összefüggésben a foglalkozás-egészségügyi szerv azt állapította meg, hogy a munkakör betöltésére egészségi állapota miatt nem alkalmas? Oszthat be ilyen munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásban munkanapot? Adhat ki részére szabadságot?

Részlet a válaszából: […] ...feladatokra való alkalmatlanság nem zárja ki, hogy a munkavállaló ugyanazon időszakban szabadságon legyen, mivel ilyenkor a tényleges foglalkoztatása tilos az adott munkakörben. A korábban írtak szerint betegszabadságra, táppénzre viszont csak akkor lehet jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Keresőképtelenség kezelése a táppénzjogosultság megszűnése után

Kérdés: Egyik dolgozónk munkahelyi balesetet szenvedett, az egyéves táppénzjogosultsága a napokban lejárt. Az utolsó keresőképtelenségi igazolásán a "táppénzjogosultság lejár" szöveg van, ebből következtetve a dolgozó nem vált keresőképessé. Mi a teendője a munkáltatónak ebben az esetben? Ki állapítja meg, hogy a dolgozó továbbra is keresőképtelen? El kell-e küldenie a munkáltatónak az üzemorvoshoz, hogy ő igazolja a munkakör betöltéséhez szükséges alkalmatlanságot? Fel kell-e ajánlani esetlegesen más munkakört? A szabadság kiadható-e a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító szerződést kötött orvos jogosult [Ebtv. 45. § (2) bek.]; jellemzően ez a munkavállaló háziorvosa lesz. Az üzemorvos (foglalkoztatás-egészségügyi orvos) e minőségében a keresőképtelenség elbírálására nem jogosult. A táppénzre való jogosultság és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...személyes és családi körülményeitől (pl. gyermekei száma, egészségkárosodása, egészségkárosító körülmények között történő foglalkoztatása) függően járó pótszabadságát a köztisztviselő beleegyezése hiányában is köteles kiadni. A szabadságolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Egyszerűsített foglalkoztatás – keresőképtelenség, betegszabadság nélkül

Kérdés: Az Mt. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó alkalmi munkásoknak nem jár betegszabadság. Hogyan kell értelmeznünk ezt a szabályt? Ha valaki megbetegszik, akkor azok a napok nem számítanak bele a jogviszonyába? Vagy kötelező szabadságolnom? Kell fizetni valamit a betegség miatt kieső napokra?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. valóban úgy rendelkezik, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni a betegszabadságra vonatkozó 126. § szabályait [Mt. 203. § (1) bek. j) pont]. Alkalmazandó viszont az 55. §, amely szerint a munkavállaló mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkaszüneti napi keresőképtelenség elszámolása

Kérdés: Az Mt. augusztus 1-jével hatályba lépő szabályaival kapcsolatban kérdezzük. Munkaszüneti napi betegség esetén milyen díjazást (betegszabadság vagy távolléti díj) kell adnia a munkáltatónak:
a) ha a munkavállaló havibéres (általános munkarend szerint),
b) ha órabéres, és általános munkarend szerint beosztott, illetve
c) ha órabéres, de egyenlőtlen munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatott (pl. augusztus 20-án szabadnapos, de keresőképtelen, és nem részesül táppénzben)?
Részlet a válaszából: […] ...vagy baleseti táppénzben részesül [Mt. 146. § (4) bek.].Amennyiben az órabéres munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra, és augusztus 20-án szabadnapja (0 órás munkanapja) van, de keresőképtelen, részére a napi munkaideje mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Megváltozott egészségi állapot – mint a munkáltató felmondásának indoka

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a munkahelyi balesetét követően olyan orvosi javaslatot nyújtott be, miszerint a kialakult nagyfokú csontritkulása miatt az orvosa könnyített munkára javasolja. Cégünk tevékenységéből fakadóan azonban könnyített munkakört nem tudunk számára felajánlani. Élhetünk-e munkáltatói felmondással a megváltozott egészségi állapotára hivatkozva? Ekkor a munkáltatói felmondás milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel más munkakörben történő alkalmazásra javasolja, akkor a munkáltató felelőssége, hogy megvizsgálja a munkavállaló foglalkoztatásának feltételeit. A munkavállalót ugyanis csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] ...kötöttek vele. A törvény előírja továbbá azt is, hogy ahallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt.rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Álláspontunk szerint ebbőlkövetkezik, hogy lényegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek.]. Amennyiben amunkáltató munkaidőkeretben történő foglalkoztatást rendelt el, és heti 5munkanapot és 2 pihenőnapot biztosít a munkavállalónak, akkor a pénteki nap ún."szabadnap",...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Munkaviszony-megszüntetés egészségügyi alkalmatlanság miatt

Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónknak a munkaviszonyát, akinek egészsége olyan mértékben károsodott, hogy emiatt a korábbi munkakörét képtelen ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...egészségi állapotának megfelelőmásik munkakör nem biztosítható, vagyb) a munkavállaló az ilyen másik munkakörben történőfoglalkoztatáshoz szükséges munkaszerződése módosításához nem járul hozzá.3. Ha a megváltozott munkaképességű személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.