112 talált cikk a díjazás , munkaviszony , munkavállaló , foglalkoztatás kifejezésre

A munkáltató a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság. Az Mt. 205. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő – az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében történő megállapítást kivéve – nem írható elő. Ezzel szemben az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Az Mt. 213. §-ának f) pontja tiltja a 200–207. §-okban foglaltaktól való eltérést. A gyermekgondozás után visszatérő munkavállaló, illetve új munkavállaló felvétele esetén alkalmazható-e a köztulajdonú munkáltatónál az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése?

Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

A 20/2018. EMMI rendelet szabályozza a kistelepülések közösségi művelődési intézményeinek személyi, tárgyi, működési feltételeit, így a közösségi színtérre vonatkozó alapvető szabályokat is tartalmazza. Közalkalmazotti jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is ellátható-e ez a feladat, illetve egy városi fenntartásban álló művelődési ház – Mt. hatálya alá tartozó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező – alkalmazottja is elláthatja-e ezt a feladatot részmunkaidőben, megbízási jogviszonyban?

Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?