Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl

Kérdés: Egyes munkakörökben dolgozó munkavállalóink az alapbérükön felül különböző pótlékokban részesülnek, mint például műszakvezetői pótlék, csoportvezetői pótlék, munkaköri pótlék. Ezek összege a munkaszerződésekben szerepel. Azonban a kifizetés feltételeit (pl. norma teljesítése, selejtarány, hiányzások mértéke) külön szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok közöltnek minősülnek, és ezáltal a kifizetési korlátozások érvényesíthetőek, ha a munkáltató ezen szabályzatokat a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdetőtábla, intranet)? Vagy az érintett munkavállalóknak át kellene ezeket vennie, mely átvételt aláírásukkal igazolnak? Ugyanis több esetben ezt megtagadták. Helyes megoldás lehet-e a munkaszerződésben a következő megfogalmazás? "A munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a (...) pótlékra vonatkozó szabályzat tartalmát előzetesen megismerte és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, amelyre figyelemmel a felek rögzítik, hogy a jelen pontban írt szabályzat a felek munkaszerződésének részéve vált." Ezek alapján, ha az adott szabályzat a munkaszerződés részének tekintendő, akkor az abban történő bármely módosításhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is?
Részlet a válaszából: […] ...vagy megfelelnek-e az egyenlő bánásmód követelményének (pl. a munkavállaló munkahelytől való távolléte – keresőképtelenség vagy fizetés nélküli szabadság okán – milyen módon befolyásolja a jogosultságot), a részletek ismeretének hiánya miatt tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Krónikus beteg pedagógus munkavégzése a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: Amennyiben krónikus beteg egy pedagógus, milyen lehetőségei vannak az egészsége megőrzésére a maszkhasználaton és a távolságtartáson kívül? Élhet-e a táppénz lehetőségével? Adható-e számára fizetés nélküli szabadság? Iskolánk alapítványi iskola, tehát az Mt. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezek részben fizetett, részben nem díjazott távollétek. Az Mt. által megállapított fizetés nélküli szabadságok alanyi jogon járnak, ugyanakkor a krónikus betegség megléte önmagában fizetés nélküli szabadságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszatérő vezetői kinevezéssel rendelkező köztisztviselőt kinevezésmódosítással más ügyterületre ügyintézői munkakörbe kívánja helyezni. Az új, ügyintézői munkakör megfelel a köztisztviselő iskolai végzettségének. Az általa betöltött vezetői munkakört a távollét idejére kinevezett helyettesítő vezető látná el határozatlan idejű vezetői kinevezéssel a jövőben. Jogszerű a munkáltató döntése, és megvalósíthatja egyoldalú munkáltatói döntéssel (kinevezésmódosítással), vagy szükséges a köztisztviselő beleegyezése? Milyen munkajogi szabályokra kell figyelemmel lenni a kinevezés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 48. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a kinevezés módosításához nem szükséges a köztisztviselő beleegyezése a munkakör megváltozása esetén. A kinevezés szerinti munkakörnek a munkáltató általi egyoldalú módosítása a Kttv.-ben meghatározott feltételekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Fizetés nélküli szabadság otthoni ápolásra – döntés mérlegelési jogkörben?!

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazott kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküliszabadságot engedélyezni. A törvényi feltétel, hogy a fizetés nélküli szabadságalatt a gondozást a közalkalmazott személyesen lássa el, vagyis amennyiben atényleges ápolást igazolhatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Bércsökkentés – fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Havidíjas munkavállalónknak öt munkanapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk ebben a hónapban. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, ezért problémát okoz annak megállapítása, hogy pontosan mennyivel csökkentsük a havi munkabérét. Hogyan számoljuk ki a levonandó munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló részére fizetés nélküli szabadságotengedélyeztek, a munkában nem töltött napokra nem lesz munkabérre jogosult.Kétségtelen, ha a munkavállaló állandó munkaidő-beosztásban dolgozik, nem okozproblémát a mulasztott napokra járó arányos díjazás levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Helyettesítési díj – mikor jár a köztisztviselőknek?

Kérdés: Humánszakemberként dolgozom az egyik államigazgatási szervnél. Az egyik vezető beosztású köztisztviselő gyermeke nevelésére biztosított fizetés nélküli szabadságon van, ennek tartama alatt feladatait a helyettese látja el. Kérdésem, hogy megilleti-e őt helyettesítési díj, ha munkaköri kötelessége a vezető helyettesítése?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/B. §-a rendelkezik a helyettesítési díjmegállapításáról. Helyettesítési díj akkor jár a köztisztviselő számára, hamunkakörébe nem tartozó munkát végez, és az eredeti munkakörét is ellátja. Ahelyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.