Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartalmát és a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Felmondás a határozott idő letelte előtt – semmis a kötbérkikötés

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű szerződését szeretné a lejárat előtt felmondani. Jól tudjuk, hogy ilyenkor kötbért kell fizetni? A munkaszerződés és a kollektív szerződés külön nem utal kötbérre. Lehetséges, hogy szabadságot kérjen a munkavállaló, ha csak súlyos anyagi teher mellett tudná egyébként megszüntetni a munkaviszonyát lejárat előtt?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadság kiadását, ha egyébként még van kellő számú felhasználatlan szabadságnapja a munkavállalónak. Az is lehetséges, hogy felek fizetés nélküli szabadságban állapodjanak meg a hátralévő időre, vagy a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntessék meg, még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...a fogyatékos vagy tartósan ápolásra szoruló gyermekek után, hosszabb ideig járó juttatások, amelynek idejére a közalkalmazott fizetés nélküli szabadságot vehetett igénybe. Így 1999-ben még csak a tíz éven aluli, 2004-től a tizennégy éven aluli gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Szabadságkiadás – csak a munkáltató által meghatározott hónapokban?

Kérdés: Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. § (1) bekezdése alapján a munkáltató határozzameg a szabadság időpontját, de előzetesen köteles egyeztetni a munkavállalóval.A munkáltató szabad szabadságkiadásának a jogát ugyanakkor korlátozza, hogy – amunkaviszony első három hónapját kivéve – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...Cst. 2005-től lehetővé teszi, hogy a gyermek gondozásacéljából fizetés nélküli szabadságon lévő szülő – a gyermek egyéves kora után -ne csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban, hanem akár teljes munkaidősfoglalkoztatás keretében is vállalhasson munkát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.