28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Új pedagógus-életpálya és illetménymegállapítás
Kérdés:
Az Nkt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a fokozatokhoz, és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. számú melléklete állapítja meg. Az (1a) bekezdés értelmében a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
Ez alapján a tanévre vonatkozóan meg kell állapítani a pedagógusok illetményét. A 2023/2024. tanévre is el kell készíteni a fentiek szerinti kinevezésmódosításokat, vagy a Púétv. hatálybalépésével a 2023. szeptember 15-ig kiadott kinevezésmódosítás kiváltja ezt a rendelkezést?
2. cikk / 28 Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció
Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
3. cikk / 28 Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
4. cikk / 28 Intézményvezető-helyettesi poszt pályáztatása
Kérdés: Önkormányzatunk egyesítette óvodahálózatát, létrehozva így egy központi költségvetési szervet, melynek az egykori óvodák jogutódlással tagóvodái lettek. Az új intézmény élére a 326/2013. Korm. rend. 24. §-ának (2) bekezdése szerint pályáztatás nélkül került az intézményvezető, egy évre szóló intézményvezetői megbízással. Az intézményvezető-helyettesek és a tagintézményvezetők megbízása szintén egy évre szól. A fent hivatkozott 326/2013. Korm. rendelet 21. §-a egyértelműen definiálja a magasabb vezetők körét, mely szerint az intézményvezető-helyettes és a tagintézményvezető is magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint "a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)-(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni". Ezzel ellenkezően azzal a gyakorlattal szembesültünk más kerületekben, és a mi intézményvezetőnk is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az intézményvezető-helyettesek és a tagóvoda-vezetők megbízása pályáztatás nélkül, az intézményvezető saját hatáskörében történő kijelölése útján lehetséges. A mi hivatali álláspontunk ettől eltérő, véleményünk szerint csak a Kjt. 20/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetekben tölthető be pályáztatás nélkül egy munkakör, illetve a már fent említett esetben a vezetői beosztás [326/2013. Korm. rend. 24. § (2) bek.]. Jól értjük, hogy esetünkben az egyesített intézmény intézményvezető-helyettesi pozícióit és a tagintézmény-vezető pozíciókat is pályázati kiírás útján lehet/kell betölteni? Ha igen, ezt a jogot ki és milyen jogszabályi felhatalmazás alapján gyakorolja, a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete, az általa ezzel megbízott polgármester, vagy a polgármester által megbízott intézményvezető?
5. cikk / 28 Oltakozási kötelezettség – kivételekkel
Kérdés: Az 599/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak jogértelmezésével, a jogalkotói szándék tekintetében szeretnék kérdést feltenni. Intézményünk tekintetében a kormányrendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja releváns. Ez alapján a rendelet alkalmazásában foglalkoztatottnak minősül az Nkt. szerinti köznevelési intézménynél foglalkoztatott személy. A "foglalkoztatott" fogalmát a Tbj. 4. §-ának 5. pontja szerint kell értelmezni, vagyis foglalkoztatott az a személy, akit a köznevelési intézmény biztosítási jogviszony keretében foglalkoztat, vagy az a személy is e fogalom alá tartozik, aki a köznevelési intézmény területén végez munkát, de nem a köznevelési intézmény alkalmazottja? A fogalom konkrét meghatározása azért fontos számunkra, mert intézményünk konyhai dolgozókat alkalmaz az iskolák tálalókonyháin, de a dolgozók nem az iskolával, hanem az intézményünkkel állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A tankerület arról tájékoztatott minket, hogy az 599/2021. Korm. rendeletben leírtakat kiterjeszti mindazon személyekre, akik az iskolákba belépnek, és a tanulókkal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Mivel intézményünk önkormányzati fenntartású, és alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak, rájuk – értelmezésünk szerint – az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak nem vonatkoznak, viszont a fenti esetben a konyhás munkakört ügyfelekkel közvetlenül érintkezőnek kell minősítenünk, és alkalmazni kell rájuk a rendeletben foglaltakat. De ha az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltakat a konyhás munkakör tekintetében alkalmazzuk, alkalmazni kell-e a többi alkalmazott tekintetében azzal a megkötéssel, hogy nekik pedig a 2. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott időpontban kell felvenniük az oltást? Kinek kell ebben az esetben az 599/2021. Korm. rendeletben foglaltak végrehajtását elrendelni?
6. cikk / 28 Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők
Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
7. cikk / 28 Polgármesteri hivatal gazdasági vezetője és a munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el.
1. A gazdasági vezetőt a polgármester vagy a képviselő-testület nevezi ki?
2. A polgármester vagy a jegyző gyakorolja a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat?
3. A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. A gazdasági vezető lehet-e osztályvezető, rendelkezhet-e osztályvezetői megbízással, vagy azt belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy a gazdasági vezető osztályvezetői szintnek felel meg?
4. Abban az esetben, ha a SzMSz szerint a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el, munkakörként a gazdasági vezetőt vagy az osztályvezetőt kell feltüntetni?
1. A gazdasági vezetőt a polgármester vagy a képviselő-testület nevezi ki?
2. A polgármester vagy a jegyző gyakorolja a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat?
3. A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. A gazdasági vezető lehet-e osztályvezető, rendelkezhet-e osztályvezetői megbízással, vagy azt belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy a gazdasági vezető osztályvezetői szintnek felel meg?
4. Abban az esetben, ha a SzMSz szerint a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el, munkakörként a gazdasági vezetőt vagy az osztályvezetőt kell feltüntetni?
8. cikk / 28 Távollétidíj-számítás a gyógypedagógiai intézetben
Kérdés: Egy egyesület által fenntartott gyógypedagógiai módszertani központ gyermekintézményében pedagógus és gyógypedagógiai munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat. A munkavállalók intézményvezetői, osztályfőnöki, helyettesi, gyógypedagógiai, egységvezetői, ágazati szakmai pótlékban részesülnek. Melyik pótlékok számítanak távollétidíj-növelőnek, és melyikeket kell beleszámolni az utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként a távolléti díjba? A példa a következő: a pedagógus havi bruttó munkabére: 337 995 Ft, gyógypedagógiai pótléka: 9135 Ft, osztályfőnöki pótléka: 18 270 Ft, egységvezetői pótléka: 54 810 Ft, ágazati szakmai pótléka: 33 800 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22 nap, ledolgozandó órák száma 176 óra. Amunkavállaló 5 munkanap szabadságra megy, ilyenkor mennyi alapbér, távolléti díj, gyógypedagógiai, egységvezetői, osztályfőnöki és ágazati szakmai pótlékot kell számfejteni neki helyesen?
9. cikk / 28 Óvoda gazdasági vezetőjének kinevezése – a munkáltatói jogkör
Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának b)-c) pontjai szerint köznevelési intézményben vezetői megbízásnak minősül a gazdasági vezetői megbízás. Az óvoda mint önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve a képviselő-testület. Az Áht. 9. §-ának d) pontja szerint a költségvetési szerv irányítása (...) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása hatáskörének gyakorlását jelenti. A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a törvény által hatáskörébe utalt kinevezés, vezetői megbízás. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint a vezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni, a 20/A. § (6) bekezdése alapján pedig a magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén kell a pályázót háromtagú bizottságnak meghallgatni, mely véleményt mérlegelve dönt a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a vezetői megbízásról. Fentiek figyelembevételével kérdeznénk, hogy az óvoda gazdasági vezetőjének (vezető) kinevezése kinek a hatáskörébe tartozik (képviselő-testület vagy polgármester)? Több olyan önkormányzati pályázati felhívással találkoztunk, ahol a képviselő-testületet, de olyannal is, ahol a polgármestert jelölték meg döntéshozónak. Tekintettel arra, hogy csak a magasabb vezetői pályáztatás esetén – a vezetői pályázat esetén pedig nem – kell a pályázót a háromtagú bizottságnak meghallgatni, az óvoda gazdasági vezetője esetében a képviselő-testület vagy a polgármester a bizottság véleményének bekérése nélkül is dönthet?
10. cikk / 28 Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben
Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
