Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...(1), (3) bek.]. Amennyiben a munkaszerződés egésze jó erkölcsbe ütközik, akkor annak alapján a munkavállaló nem tarthat igényt semmilyen felmondási időre (és az arra járó munkabérre), valamint végkielégítésre, az annak alapján létrejött jogviszonyt azonnali hatállyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Juttatások a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén

Kérdés: GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!
Részlet a válaszából: […]  Ha a munkaszerződés egyik alanya megszűnik – a munkavállalómeghal, vagy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik -, a munkaviszony ismegszűnik, függetlenül attól, hogy határozatlan vagy határozott időre(helyettesítésre) kötötték-e a munkaszerződést. Ekkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Csődeljárás esetén mekkora összeg fizethető a vezetőnek?

Kérdés: Cégünk csődeljárás alatt áll. Véleményünk szerint a helyzet kialakulásában az ügyvezetőnk hibás döntéseinek is szerepe volt, ezért fel fogunk mondani neki. A munkaszerződése szerint ilyen esetben 12 havi végkielégítés illeti meg, azonban a vagyonfelügyelő nem járul hozzá ekkora összeg kifizetéséhez. Hogyan járunk el jogszerűen, ha a munkaszerződés rendelkezései egyértelműek?
Részlet a válaszából: […] ...a 90-92. §-ában foglaltak, vagy­is nem terheli a munkáltatótindokolási kötelezettség, nem alkalmazandók a felmondási tilalom és afelmondási idő szabályai [Mt. 190. § (2) bek.]Mindezeken túlmenően, ha a munkáltató a vezetőmunkaviszonyát csőd- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete

Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az átlagkereset számításának szabályait az Mt. 152. §-atartalmazza. Általános szabály szerint az átlagszámítás alapjául szolgálóirányadó időszakra (általában az utolsó négy naptári negyedévre, amikorlegalább egyszer volt kifizetés a munkavállaló részére, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló nemjogosult a 2010. május 1-jét követően engedélyezett fizetés nélküli szabadságidőtartamára a védelemre, így a felmondási idő közvetlenül a felmondás közlésétkövető naptól kezdődik. Az Mt. 93. § (1) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Felmentési időre járó díjazás

Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
Részlet a válaszából: […] ...kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalómunkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése esetén amunkavállalót a felmondási idő felére felmenteni a munkavégzés alól. Eztnevezzük felmentési időnek. A munkavégzés alól a munkavállalót –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Szabadságmegváltás és átlagkereset

Kérdés: A szabadságmegváltás összegét figyelembe kell venni átlagkereset-számításnál? A bérszámfejtő programunk ezt nem számítja be, viszont a KSH útmutatójában a kiegészítő fizetések között szerepel az ilyen címen fizetett összeg.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. bizonyos esetekben (végkielégítés, felmondási időrejáró díjazás) átlagkereset-fizetést ír elő. Az átlagkereset fogalmát a törvénynem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint "az átlagkereset-számítás amunkában nem töltött idő alatt a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] ...ameghatározók. Nem jár átlagkereset a munkavállalónak arra az időre, amelyalatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Például ha a felmondási időalatt a munkavállaló kórházba kerül, ezáltal keresőképtelenné válik, éstáppénzben részesül, ez kizárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.