Felmondási idő számítása keresőképtelenség idején

Kérdés: Táppénzen voltam már, amikor a felmondásomat megírtam. A harminc nap felmondási időbe beleszámít-e ez az időszak, vagy kérheti a munkáltató, hogy dolgozzam le a felmondási időt ezt követően?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyenkor a felmondási idő általános szabály szerint egységesen harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.] A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A kérdésből arra következtetünk, hogy Ön, miután nem jelölte meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Keresőképtelenség tartamának beszámítása a felmondási időbe

Kérdés: Cégünknek beadta felmondását a munkavállaló, de még azon a napon táppénzre ment gyermekével. A táppénz beleszámít a felmondási időbe?
Részlet a válaszából: […] ...felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A munkavállaló általi felmondás esetén a felmondási idő általános szabály szerint 30 nap [Mt. 69. § (1) bek.]. A keresőképtelenség időtartama – ideértve a beteg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Felmondás betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt

Kérdés: Három éve lettem Parkinson-beteg, az üzemorvos nemrég megvizsgált, és semmilyen munkavégzésre nem tart alkalmasnak. Most táppénzen vagyok. Kinek kell kezdeményeznie a felmondást, illetve felmondhat-e a cégem?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.], de a felmondási idő kezdetét szabályozza, korlátozza. Míg ugyanis az általános szabály szerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.], addig a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […]  A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg[Mt. 134. § (1) bek.], így jogosult arra, hogy a keresőképtelen állománybóltörténő visszatérést követően kiadja az addig ki nem vett rendes szabadságot.Ráadásul a munkáltató a rendes szabadságot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Keresőképtelenség – a rendes felmondást követően

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A rendes felmondás közlésének napján a munkavállaló a munkakezdéskor megjelent a munkahelyén, majd ezt követően átadtuk számára a felmondólevelet. A munkavállaló ezután eltávozott, mint később megtudtuk azért, hogy keresőképtelen állományba vetesse magát. Megítélésünk szerint egyértelmű, hogy munkára képes állapotban volt, amikor átadtuk számára a felmondást. A Szerkesztőség szerint jogellenes-e a munkaviszony megszüntetése?
Részlet a válaszából: […] ...alatt a táppénzre való jogosultságidőtartama alatt[Mt. 90. § (1) bek. a) pont]. Megítélésünk szerint, amennyiben a rendesfelmondás közlésének időpontjában a munkavállaló nem volt keresőképtelen, azazreá nem terjedt ki a felmondási tilalom, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?

Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...üzemi balesetvagy foglalkozási megbetegedés okozta [Mt. 90. § (1) bekezdés a) pont]. Afelmondási védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja azirányadó [Mt. 90. § (4) bek.]. Ebből következik az is, hogy amennyiben amunkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...azabban az esetben is jogellenes lesz, ha a felmondási tilalom lejártát követőnaptól szól, ugyanis a védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésénekaz időpontja az irányadó [Mt. 90. § (4) bekezdés]. Ettől eltérően, bizonyoskülönleges körülmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Rendes felmondás közlése a felmondási tilalmat követően

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltatónem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással – többekközött – a betegség miatti keresőképtelenség időtartama, legfeljebb azonban abetegszabadság lejártát követő egy év alatt. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendes felmondás – a keresőképtelenség időtartama alatt I.

Kérdés: Az egyik munkavállalótól rendes felmondás keretében kívántunk megválni. A felmondás átadására reggel került sor, ő hazament, és másnap elment orvoshoz, aki előző nappal (a felmondás napja) táppénzre vette. Most arra hivatkozik a munkavállaló, hogy felmondási tilalom alatt nem szüntethetem meg a munkaviszonyát, perrel fenyegetőzik. Kérdésem: a rendes felmondásunk tényleg tilalomba ütközik-e ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a betegség miattikeresőképtelenség időtartamára vonatkozik [90. § (1) bekezdés a) pont]. Avédelem fennállásának szempontjából a felmondás közlésének az időpontja azirányadó, azaz a felmondási védelem időtartama alatt a felmondás nem közölhetőa munkavállalóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.