Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Egy munkavállaló 2011. október 24-én elhelyezkedett egy cégnél postázó munkakörben. 2012. január 13-ig éjszakai műszakban dolgozott, amikor is a hazafelé vezető úton elesett és kificamodott a válla. A munkáltató elismerte, hogy munkahelyi balesetet szenvedett. Ezek után a munkavállaló heti három alkalommal járt gyógytornászhoz és kontrollra. Március 26-án a háziorvos megszüntette a táppénzt. A munkáltató kérte, hogy másnap reggel menjen be a munkahelyére. Ekkor közölte, hogy az éjszakai állást időközben betöltötte más, nappal viszont nem biztos, hogy tudja foglalkoztatni. Egy nappal később a munkáltató "közös megegyezéssel" elbocsátotta, bár felajánlotta neki az éjszakai műszak lehetőségét, annak ellenére, hogy előző nap erre még nem látott lehetőséget. Érezhető, azzal volt a baj, hogy túl sokáig tartózkodott betegállományban. Lehet-e, illetve érdemes-e pert indítani a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...bíróság előtt rendkívül nehézbizonyítani. Ha nem közös megegyezéssel szűnt volna meg a munkaviszony, akkormeg lehetne vizsgálni, hogy a felmondás indoka valós, világos és okszerű-e [Mt.89. § (2) bek.], illetve azt is, hogy nem ütközik-e az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Feketemunkások miatti felmondás

Kérdés: Felmondhat-e nekem a munkáltató? Nálunk rendszeres a feketemunka, a feketén alkalmazott munkások hibája miatt engem tesz felelőssé a munkaadó. Nekem semmilyen jogköröm nincs a feketemunkásokkal szemben!
Részlet a válaszából: […] ...hozza meg ítéletét. Azt, hogyegy ilyen pernek mi lesz a végkimenetele, természetesen nem lehet előre teljesbizonyossággal megjósolni. A felmondás indoka csak a munkavállalóképességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve amunkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Személyhez fűződő jogokat sértő bizonyíték értékelése munkaügyi perben

Kérdés: Az elmúlt héten átadtuk az egyik kollégánk részére a rendes felmondást, majd ezt követően az érintettet – a feladatok átadásával kapcsolatos tennivalók átbeszélése érdekében – behívta a közvetlen főnöke, amikor is heves vita bontakozott ki közöttük. Ugyan a rendes felmondásunk indokolása helytálló, hiszen az átszervezés következtében feleslegessé vált az érintett kolléga munka­ereje, azonban az ominózus megbeszélésen az is elhangzott a vezető szájából, hogy a felmondás valódi indoka a hanyag munkavégzés és a sorozatosan elkövetett hibák. Ezt követően megjelent a kolléga, és közölte, hogy rögzítette a telefonjával a teljes beszélgetést, és be fog perelni minket a jogellenes – nem a valós indokot tartalmazó – elbocsátás miatt. Mondtuk neki, hogy a jogellenesen beszerzett bizonyítékot nem tudná felhasználni, azonban később azzal szembesültünk, hogy esetleg mégis megteheti. Önöknek mi a véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság elrendeli a felvétel meghallhatását. Ezzelkapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az Mt. 89. § (2) bekezdése szerint vita eseténa felmondás indokának valósságát és okszerűségét a munkáltatónak kellbizonyítania. Figyelemmel arra, hogy az egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Rendes felmondás – munkakör-megszüntetés miatt

Kérdés: Cégünknél átszervezést hajtunk végre, ezért az egyik ügyintézői munkakörben dolgozó munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással kívánjuk megszüntetni, figyelemmel arra, hogy az ügyintézői munkakör ennek folytán megszűnik. További terveink között szerepel, hogy a megszűnő munkakör helyett egy ún. tanácsadói munkakört vezetünk be, amelyben egy másik munkavállalót kívánunk alkalmazni. Sikeresen hivatkozhat-e a felmondás jogellenességére a munkavállaló akkor, ha a tanácsadói munkakör gyakorlatilag hasonló feladatokat foglal magában?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 89. § (3) bekezdése értelmében a munkáltatóműködésével összefüggő ok lehet a munkáltatói rendes felmondás indoka. Ezenbelül mind az átszervezés, mind a munkakör megszűnése jogszerű indok lehet amunkáltatói felmondásra, feltéve hogy az ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...a felmondást a kézbesítés megkísérlésének napján kellkézbesítettnek tekinteni [Mt. 6. § (5) bekezdés].Nem lehet a rendes felmondás indoka önmagában az a tény,hogy a munkavállaló munkakörét a keresőképtelensége ideje alatt más látta el,és erre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.