11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Óvodapedagógus rokkantsága
Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
2. cikk / 11 Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása
Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
3. cikk / 11 Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör
Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
4. cikk / 11 Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén
Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
5. cikk / 11 Tanulmányi szerződés és munkáltatói kötelezés
Kérdés: A törvény szerint nem köthető tanulmányi szerződés a tanulmányok elvégzésére, ha a munkáltató kötelezte a munkavállalót. A munkáltatói kötelezés kategóriájába tartozik-e, ha a munkavállaló munkaszerződésében vállalja, hogy a képesítési előírás alól kapott felmentésért cserébe a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítést egy éven belül megszerzi? Köthető-e ezzel a dolgozóval tanulmányi szerződés?
6. cikk / 11 Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor
Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
7. cikk / 11 Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás
Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
8. cikk / 11 Heti munkaidő – 44 óra?
Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
9. cikk / 11 Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban
Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
10. cikk / 11 Soron kívüli alkalmassági vizsgálat – a részvétel megtagadása
Kérdés: Munkavállalónk több mint egyéves betegség után tért vissza dolgozni. Cégünk foglalkozás-egészségügyi orvosa a jogszabályokkal összhangban soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezte őt, de ő megtagadta a részvételt. Mit tehetünk ebben az esetben?