Fizetett ünnep elszámolása igazolatlan távollét esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk április 27-től az azonnali hatályú felmondás közléséig, május 11-ig igazolatlanul volt távol, 5/2-es munkarendben. Ezen időtartamban minden naptári napot igazolatlan távollétként kell kezelni a bérprogramban, tehát a május 1-jei fizetett ünnepet és a hétvégi pihenőnapokat is? Vagy az igazolatlan távollét csak a beosztás szerinti munkanapokra vonatkozhat egy folyamatos időszakban, és a fizetett ünnepre járó díjazás is megilletné a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (1) bek. d) pont]; és havi alapbérének egynapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Elszámolás idejére járó díjazás

Kérdés:

Három műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónknak a műszakkezdés előtt, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntetjük a munkaviszonyát, a kezébe adva a jognyilatkozatot. A leszámolási eljárás max. 10-15 percet vesz igénybe. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben az Mt. 95. §-át alkalmazva, állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót, munkaidőkeret hiányában is? Ha a dolgozó hozzájárul, elszámolhatunk-e erre a napra szabadságot?

Részlet a válaszából: […] ...és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani [Mt. 80. § (1) bek.]. A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás a munkaviszonyt a közléssel azonnal, minden további felmondási idő nélkül megszünteti [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Felmentési időre járó távolléti díj – a kifizetés esedékessége

Kérdés: Egyik munkatársunknak szeptember elején felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, a felmondási ideje november 26-án jár le. Amunkavégzési kötelezettsége alól október 20-tól mentesítettük, ez volt az utolsó munkanapja. A felmentési időre járó bérét még ezen a napon egy összegben kifizettük. A munkavállaló ezt vitatja, és állítása szerint a november hónapra járó távolléti díja csak december 10-én lett volna esedékes, és a novemberre eső távolléti díjat a novemberi munkanapok száma alapján kellett volna meghatározni (osztószám). Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. Ez az ún. felmentési idő, amely munkáltatói felmondás esetén minden esetben jár,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Recepció – a 24/72 órás munkarend elszámolása

Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...napjára 15 napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bek.]. Ez meglehetősen ritka eset, ám ilyenkor önmagában e megállapodás felmondásáért a munkáltató nem mondhatja fel magát a munkaviszonyt [Mt. 66. § (3) bek. b) pont].A 24 órás műszak a fentiek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret

Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
Részlet a válaszából: […] ...milyen elszámolási szabályokat kell követni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnik. Amennyiben a munkavállaló felmondásával szűnne meg a munkaviszony, az időközben kifizetett, de tényleges teljesítéssel "le nem fedett" munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Munkabér elszámolása hóközi kilépő esetén

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a kiegyenlítő napokat, vagyis a munkamentes munkanapokat (szabadnap) hóközi kilépők esetén, havibéres besorolással rendelkező munkavállalóknál ledolgozott munkaidőnek kell-e tekinteni a kifizetést illetően? Például egy munkavállaló munkaviszonya május 22-én szűnt meg. A május 1-22. közötti időszakra esik jó néhány szabadnapja. Kilépésekor a szabadnapra járó díjazás is olyan kellene legyen, mintha dolgozott volna?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak felróható okra vezethető vissza (pl. határozott idő lejárta, a munkáltatónak a működésével kapcsolatos okra alapított felmondása, a munkavállalónak a munkáltató kötelezettségszegése miatti azonnali hatályú felmondása a megszűnés oka), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Egy évnél hosszabb munkaidőkeret és az önkéntes túlmunka

Kérdés: A hároméves munkaidőkeret kapcsán kérdezzük, hogy mi az értelme az egy évnél hosszabb munkaidőkeretnek, ha a rendkívüli munkaidő mértékét évente kell figyelembe venni, és a heti munkaidőre vonatkozó maximális mértéknek is éves átlagban kell megfelelni? Ha így az elszámolás alapja végül is egy év, akkor mi az előnye, ha egy évnél hosszabb a munkaidőkeret?
Részlet a válaszából: […] ...túlmunkát teljesíthet. E megállapodást a naptári év végére a munkavállaló felmondhatja (Mt. 109. §). Kizárólag e megállapodás felmondása miatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt [Mt. 66. § (2) bek. b) pont]. Az éves 250+150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...betegsége miatt szüntetné meg a munkaviszonyt. Önmagában ugyanis a betegség vagy keres ő képtelen állapot nem lehet jogszer ű indoka a felmondásnak. Ha a munkavállaló határozott idej ű munkaviszonyban áll, a munkáltatói felmondás csak a felszámolási vagy cs ő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Félig ledolgozott munkanap elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a nappali műszakban, délelőtt tíz óra körül szóváltásba keveredett a műszakvezetőjével. A felettese szerint ez teljesen szokatlan volt a részéről, és feltűnt neki, hogy a munkavállaló valószínűleg ittas. A dolgozó beleegyezett a szondáztatásba, ami igazolta az alkoholos állapotot, ezért a műszakvezető azonnal hazaküldte. Erről jegyzőkönyv is készült. A munkavállalótól nem akarunk emiatt megválni, de kérdéses, hogy hogyan kell részére a bért elszámolni erre a napra. Reggel hattól dolgozott ugyan, de a munkakörében alkoholos állapotban tilos dolgozni. Ezért megtehetjük, hogy – részben büntetésből – erre a napra semmit nem számolunk?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. Mindemellett, bár a kérdés szerint ezt a munkáltató nem fontolgatja, szóba jöhet a munkaviszony megszüntetése is, amelynek jogcíme felmondás, illetve a súlyos körülményekre tekintettel azonnali hatályú felmondás is lehet [Mt. 66. § (2) bek., 78....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Munkaadómnál 2 hete megszűnt a munkaviszonyom. A munkaviszony egy kölcsönbeadó cég által jött létre, ők jelentettek be engem 8 órás munkaviszonyra, miközben a kölcsönvevő cégnél több mint 11 órát dolgoztam átlagosan. A felmondásom után a kölcsönvevő tulajdonosa nem akarta kifizetni a fennmaradt béremet, majd hosszas vita után megegyeztünk abban, hogy nem a napi 11 órás béremet fizeti ki, mint ahogy eddig, hanem csak a 8 órásat. A kölcsönbeadó cég még aznap jelentkezett, hogy készen vannak a kilépőpapírjaim, és átvehetem a fizetésemet, 116 100 Ft-ot. Másnap elmentem az említett papírokért és a fizetésért, átvettem azokat, és aláírtam egy e-mailt, melyet a kölcsönvevő küldött a kölcsönbeadónak, melyben az volt, hogy megegyeztünk abban, hogy csak a 8 órás béremet fizeti ki. Ennek a papírnak az aljára ráírtuk, hogy sem részemről, sem a kölcsönvevő részéről nem áll fenn további követelés. Pár napja a kölcsönvevő cég egyik asszisztense felhívott, hogy én 24 300 Ft-tal többet kaptam, mivel félreértés történt köztük és a kölcsönbeadó között, és vigyem vissza ezt az összeget a kölcsönbeadóhoz. Kérdésem, hogy ezt jogosan követeli-e tőlem a kölcsönvevő cég? A kilépőpapíron 116 100 Ft-os összeget sehol nem látok, azon az van, hogy a 8 órás bejelentett béremet vettem át.
Részlet a válaszából: […] A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkabért a kölcsönbeadó fizeti, a kölcsönvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.
1
2