25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Felmondás bizalomvesztés miatt
Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
2. cikk / 25 Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései
Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
3. cikk / 25 Apák felmondási védelme
Kérdés:
Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?
4. cikk / 25 Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása
Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
5. cikk / 25 Kölcsönvevői kollektív szerződés hatálya – a végkielégítés összege
Kérdés: Humánszolgáltató cégként munkavállalók kölcsönzésével is foglalkozunk. Egyik munkavállalónk kikölcsönzését megszüntette a kölcsönvevő, erre hivatkozással felmondtunk neki, a felmondási ideje alatt már nem kell dolgoznia. A munkavállaló az egyenlő bér elvére hivatkozva jelezte, hogy mivel elmúlt 50 éves, igényt tart a kölcsönvevő kollektív szerződése szerinti emelt összegű végkielégítésre. Ez egyhavi távolléti díjjal jelent magasabb összeget, mint ami az Mt. szerint megilletné, és amit mi már kifizettünk neki. A kölcsönvevő kollektív szerződését kötelesek vagyunk tiszteletben tartani?
6. cikk / 25 Béremelés utólag és a felmondási idejüket töltők
Kérdés: Egy cégnél minden évben április hónapban utólag van béremelés, az előző évi teljesítményértékelés alapján kapnak a kollégák százalékos emelést attól függően, hogy ki hogyan teljesített, és kit hogyan értékelt a vezetője. Megteheti-e a munkáltató, hogy nem adja meg az emelést annak a kollégának, aki például április utolsó napján felmondott, felmondási idejét letölti, illetve egyik felmondás alatt álló kollégának megadja, másiknak nem adja meg?
7. cikk / 25 Részmunkaidő kötelező kikötése és az utóhatások
Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése a munkaszerződés kötelező módosításának esetét nevesíti. Eszerint, ha az ott leírt feltételek fennállnak, a munkáltató hozzájárulása nélkül is, a munkaszerződés 4 órás részmunkaidőre módosul. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkakörben részmunkaidőben nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkavállaló vezetőként egyedül tölti be az adott munkakört, amelynek feladatait (mennyisége, sajátossága miatt) nem lehetséges részmunkaidőben ellátni, a munkát pedig másként nem tudja megszervezni, hiszen más munkavállaló ugyanezt a munkakör nem tölti be, tehát a feladatokat nem lehet szétosztani, felmondással [az Mt. 66. § (6) bekezdésének megtartásával] megszüntethető-e a munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, akkor a végkielégítés alapjául szolgáló távolléti díjnál a részmunkaidőre megállapított alapbérrel kell számolni?
8. cikk / 25 Átszervezés megítélése a munkavállalói véleménynyilvánítás tükrében
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezésre hivatkozással felmondtuk. A felmondás átadásakor már hangot adott annak az álláspontjának, miszerint a felmondás diszkriminatív, ugyanis annak alapja a cég működését és jövőjét illetően kialakított eltérő véleménye – mint egyéb helyzet- volt. Ezzel szemben a valóság az, hogy sem a felmondásnak, sem az átszervezésnek nincs köze a munkavállaló korábbi véleménynyilvánításaihoz. Ha munkaügyi perre kerül sor, mire számíthatunk?
9. cikk / 25 Felmondás az óraadóknak
Kérdés: Magániskolában dolgoztam óraadó testnevelő tanárként. Az iskola a koronavírus miatt március 16-án azonnali hatállyal felmondott nekem, azzal az indokkal, hogy a tantermen kívüli munkarendben nem tudnak foglalkoztatni. Szerintem ez – amellett, hogy ezt a lépést a munkáltató részéről kifejezetten rosszindulatúnak látom – hátrányos megkülönböztetés, hiszen a munkaviszonyban álló kollégámat nem küldték el! Mi ezzel kapcsolatban a véleményük?
10. cikk / 25 Gyermek személyes gondozása és a munkaadói munkaviszony-megszüntetés
Kérdés: A munkavállaló tartósan beteg gyermekére tekintettel a gyermekgondozási segély (GYES) ellátás idejére a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kért és kapott 2014-ben. 2019 januárjától az anya a GYES-t lemondta, és igényelte a gyermekek otthongondozási díját (GYOD). Fizetés nélküli szabadságát a fentiek okán a munkáltató megszüntetheti, vagy a gyermek tízéves koráig az fenntartható az anya biztosításának szünetelése nélkül? Munkáltatói felmondás esetén a végkielégítés számításánál az Mt. 130. §-a szerinti időt nem említi a törvény. Csak a gyermek hároméves koráig kell a munkaviszonyban töltött időt számolni? A felmondási idő számításánál [Mt. 65. § (3) bek. c) pont] viszont az Mt. 128. és 130. §-a szerint a teljes, akár tíz év fizetés nélküli szabadságot figyelembe kell venni. Mi a helyes eljárás, ha a munkaviszonyt a munkáltató meg kívánja szüntetni?