Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...fogadta volna el a jogviszonyváltást, akkor a munkaviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával szűnne meg, azzal, hogy a felmentési idő illetné meg, amely 2023. november 1-jétől 2023. november 30-ig tartott volna.A Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Közalkalmazotti végkielégítés – a jogszerző idő számítása

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó az Mt. azon rendelkezése, melynek értelmében a végkielégítésre való jogosultság feltétele az, hogy a felmondás (a Kjt. szerint értelemszerűen a felmentés) közlésének időpontjában álljon fenn a munkaviszony a törvényben meghatározott időtartamban?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. a felmentés indoka). A végkielégítés jogszerző idejébe a felmentésről szóló jognyilatkozat közlését követő időszak, azaz a felmentési idő teljes tartama is hozzászámítandó a végkielégítésre jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Felmondás a szakképzésben – végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tartama

Kérdés: Szakképző intézményben dolgozóként az eddigi közalkalmazotti jogviszonyunk munkaviszonnyá alakul át. Az új munkáltató részéről felmondással történő munkaviszony-megszüntetés esetén mennyi a felmondási idő és a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő 1991-től folyamatos? Hogy kell értelmezni a Kjt. 25/B. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...az előzőekben ismertetettnél hosszabb, de legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak.Ezt a szabályt összehasonlítva a Kjt. felmentési időre vonatkozó 33. §-ában foglaltakkal, az a következőket mondja ki: a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...tartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időre távolléti díj jár. Egyfelől távolléti díj jár a kötelező felmentési időre is, másfelől a munkáltató egyoldalú döntése alapján történő munkavégzés alóli mentesítés idejére is. Amint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkáltatói jogutód nélküli megszűnés és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Az elmúlt három évben otthon voltam két kisgyerekemmel, és jelenleg is GYED-et kapok még kb. fél évig. A munkáltatómtól a múlt hónapban levelet kaptam, amiben tájékoztatott, hogy a cég megszűnik, jogutódja nem lesz, velem pedig elszámolnak. Azt olvastam, hogy ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha a munkáltató felmondott volna nekem, így végkielégítést is kapnom kell, mivel már négy éve áll fenn a munkaviszonyom, és felmondási időt is fel kell számítani. A munkáltató azonban felmondási időt egyáltalán nem akar nekem fizetni. Mit tehetek, hogy megkapjam a felmondási időre járó távolléti díjat is?
Részlet a válaszából: […] ...Figyelemmel arra, hogy a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság tartamára munkabér nem jár, Önt a felmentési időre távolléti díj nem illette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Végkielégítésre való jogosultság és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kollégánkat nem tudjuk tovább foglalkoztatni, mert időközben lezártuk azt a projektet, amelyben ő is dolgozott (asszisztens munkakörben). Munkaviszonyát a felmondási védelem letelte után rendes felmondással meg fogjuk szüntetni. Kérem segítségüket abban, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejét hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre jogosító időszak, illetve a felmondási (felmentési) idő hossza kapcsán? A munkavállaló 2006. január 1-je óta dolgozott nálunk, 2008. júliusban ment szülési szabadságra, majd 2011. július 11-én jött vissza dolgozni. Papíron tehát több mint 5 éves jogviszonya van, de ebből jó három évet ténylegesen nem dolgozott.
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele,hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább három évig fennálljon. Avégkielégítésre való jogosultság szempontjából azonban figyelmen kívül kellhagyni – többek között – a 30 napot meghaladó fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló számára kifizetni a munkáltatói rendes felmondás eseténmeghatározott munkavégzés alóli mentesítési idejére (vagyis a felmentési időre)járó átlagkeresetnek megfelelő összeget, abban az esetben azonban, ha amunkavállaló a rendes felmondás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Felmentési idő megállapítása – a beszámítandó jogviszonyok

Kérdés: Egyik nyugdíjas közalkalmazottunk felmentési idejének megállapítása alapjául szolgáló időszakkal kapcsolatban kérem a segítségüket. A közalkalmazottunk még 2006-ban az ügyészségtől vonult szolgálati nyugdíjba, majd ezt követően létesített közalkalmazotti jogviszonyt intézményünknél. Idén nyáron felmentettük, felmentési idejét pedig az intézményünknél töltött 3 év alapján állapítottuk meg. A közalkalmazott azonban sérelmezte ez utóbbi intézkedésünket, és kérte, hogy a felmentési idejénél az ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött több mint 30 évet is számítsuk be. Megítélésünk szerint helyesen jártunk el, de erre meggyőző jogszabályhelyet nem találtunk.
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 33. § alapján – általános szabály szerint – afelmentési idő mértéke legalább hatvan nap, legfeljebb nyolc hónap. Ahatvannapos felmentési idő a Kjt.-ben meghatározottak szerint a közalkalmazottijogviszonyban töltött idő függvényében bizonyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.