Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...tartamára mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időre távolléti díj jár. Egyfelől távolléti díj jár a kötelező felmentési időre is, másfelől a munkáltató egyoldalú döntése alapján történő munkavégzés alóli mentesítés idejére is. Amint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptárinegyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak [Mt. 152. § (4) bek.], vagyis amúltban járó keresetet kell átlagolni az átlagszámítás időpontját megelőzőutolsó négy teljes naptári negyedévet figyelembe véve....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése

Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
Részlet a válaszából: […] ...naptári negyedévrekifizetett munkabér kiszámításánál két különböző időszakra kifizetett munkabértkell figyelembe venni: egyrészt a felmentési idő azon részére kifizetettmunkabért vagy állásidőre járó személyi alapbért, amely időre a munkavállalótnem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] ...időszak tekintetében is átlagkereset fizetését írja elő atörvény, függetlenül az arra járó munkabér mértékétől és jogcímétől. Afelmentési időre eső két munkaszüneti napnak azért sincs jelentősége, hiszen azátlagkeresetet "visszafelé" kell kiszámítani, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.