6 talált cikk a nyugellátás , köztisztviselő , felmentés kifejezésre

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal foglalkoztatásában álló köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését kérte 2022. november 12. napjával nyugellátásra szerzett jogosultsága miatt. A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 22. §-ának (4) bekezdése szerint a hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. A Kttv. 22. §-ához fűzött kommentár szerint azonban a jog ismer egyéb időtartamokat is, amelyek nem minősülnek határidőnek (pl. a felmentési idő). A Kttv. 22. §-ának (9) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)-(8) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Kérdésünk, hogy mi a számítás módja? Mi lesz a két hónapos felmentési idő kezdő dátuma?

Kérdés: A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnik, ha a kormánytisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, kivéve, ha a kormánytisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Köztisztviselő munkatársunk 2022. április 4-én betölti a rá irányadó 65. életévét, és 42 év szolgálati idővel rendelkezik. Kérelmére a továbbfoglalkoztatását a munkáltató 2022. október 31-ig engedélyezte. Az engedélyezett időszak lejártát követően milyen jogcímen szüntessük meg a munkatársunk jogviszonyát: a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján, vagy a 63. § (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel; esetleg közös megegyezéssel?

Kérdés: Munkatársam 2017. május 20-án öregségi nyugdíjra lesz jogosult az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszonya ezen a napon megszűnik (a törvény erejénél fogva), kivéve ha kérelmére hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Ismereteim szerint legalább három hónappal a jogviszony megszűnése előtt a kormánytisztviselőnek be kell nyújtania a jogviszony fenntartására vonatkozó kérelmét, ha szeretne tovább dolgozni, és nem kíván még élni a nyugdíjra vonatkozó jogosultságával. A kormánytisztviselő munkáltatójaként ezt kedvezően kívánom elbírálni, mert a hivatalnak is érdeke a jogviszony fenntartása. A kormánytisztviselő kérelmét milyen formában bíráljam el mint munkáltató, határozatban vagy egyszerű válaszlevélben? Ez mit tartalmazzon? A későbbiek során, amikor már nem lesz szükség a "nyugdíjas" munkavállaló foglalkoztatására, milyen lehetőségeim lesznek a jogviszonya megszüntetésére? Esetleg az is előfordulhat, hogy már nem én leszek a munkáltatói jogkörgyakorlója, és az utódom nem kívánja foglalkoztatni. A kérelem elbírálásáról értesítem a kérelmezőt. Ezenkívül meg kell jelentetni az átsorolásában vagy értesítésében, vagy egyszerűen informálni kell a Kincstárt, nehogy megszüntesse a kormánytisztviselő jogviszonyát az előzőekben leírtak alapján?

Kérdés: A 2011. április 2-ától hatályos szabályok kapcsán: jól értelmezzük-e, hogy csak az április 2. után 40 éves szolgálati időt szerzett nőknek kell megszüntetnünk a prémiumévek programját? Mi a teendő, ha a köztisztviselő késve hozza az igazolást arról, hogy a 40 éves szolgálati időt megszerezte?

Kérdés: Az egyik köztisztviselő kollégánk közös megegyezéssel, vagy – ahogyan legutóbb mondta – akár lemondással is megszüntetné jogviszonyát. Arra hivatkozással, hogy 38 év szolgálati ideje van, kéri a "korkedvezményes" jubileumi jutalmát. Mi úgy gondoljuk, hogy ez nem illeti meg, mivel egyrészt már évek óta nyugdíjban részesül, munkajogi tekintetben is nyugdíjasnak minősül. Így jogviszonya sem a nyugdíjazása miatt szűnik meg. Kérdésem: ki kell-e fizetnünk a kedvezményes jubileumi jutalmat?

Kérdés: A munkáltató visszavonhatja-e a végkielégítést akkor, ha a közalkalmazott hat hónapra visszamenőleg igényli a nyugellátást? Ellentmondó álláspontok ismeretesek ugyanis abban a kérdésben, hogy mely időpont tekintendő a nyugellátás megállapításának. Mi a helyzet abban az esetben, ha a közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíját visszamenőlegesen állapítják meg, s ennek megfelelően közlik a nyugdíj folyósításának napját? Egy korábbi közalkalmazottunk kérelmezte visszamenőlegesen öregségi nyugdíj megállapítását, mivel felmentéssel közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, és ennek következtében – miután a jogviszony megszűnésekor még nem minősült nyugdíjasnak – végkielégítésben is részesült. Visszakérhetjük tőle a végkielégítést azon az alapon, hogy a visszaszámított hat hónap időtartamára esett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, így a végkielégítés kifizetésének időpontja?