Polgármester - az óvodaigazgatókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör

Kérdés: A Mötv. 67. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A Púétv. 73. §-ának (15) bekezdése szerint a köznevelési intézmény igazgatója felett az egyéb munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel ki gyakorolja az önkormányzati fenntartású óvoda igazgatója felett az egyéb - a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más - munkáltatói jogokat? Az illetmény(emelés), jutalom, teljesítményértékelés megállapítása a képviselő-testület vagy a polgármester hatáskörébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési intézmény fenntartói az Nkt. 2. §-ának (3)-(4) bekezdései alapján a következők lehetnek: az állam, a nemzetiségi önkormányzat, valamint - kizárólag óvoda tekintetében - a települési önkormányzat, az egyházi jogi személy, a vallási egyesület, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Közvállalat ügyvezetője – összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
Részlet a válaszából: […] ...ismerete nélkül állást foglalni. Egyéb munkáltatói jogon ugyan a Mötv. III. fejezete tekintetében – a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Továbbképzési kötelezettség – az elmulasztás következményei

Kérdés: A költségvetési szerv és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzési kötelezettséget (ÁBPE) ír elő a 370/2011. Korm. rendelet és a 22/2019. PM rendelet. A jogszabály kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője (a kinevezést követően egy éven belül) vagy az általa kijelölt vezető állású személy kétévente köteles a továbbképzésen részt venni, az arról szóló igazolást a munkáltatójának leadni. A vezető a megválasztásakor, illetve a vezetői kinevezése, megbízása alatt köteles-e részt venni az ÁBPE-képzésen, -vizsgán, vagy elegendő, hogy az általa vezetett intézményben már rendelkezik egy kijelölt személy, aki kétévente elvégzi a képzést? Mi szabályozza azt, hogy a vezető helyett az általa kijelölt vezető állású munkavállaló vegyen részt a képzésen? Amennyiben a vezető vagy a helyette kijelölt személy nem teljesíti a megadott határidőben az ÁBPE-képzést, az eredményről szóló igazolást nem mutatja be az irányító szerv vezetője felé a tárgyév december 31-ig, milyen szankciót alkalmazhatnak vele szemben? Mely jogszabály rendelkezik a szankció alkalmazásáról? A 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a kimondja, hogy amennyiben a vezető állású kulturális intézmény vezetője két éven belül nem mutatja be az igazoló okiratot, akkor nem foglalkoztatható tovább a munkakörében. A többi költségvetési szerv, gazdasági társaság esetében mely jogszabály rendelkezik a szankciókról?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll – az általános munkajogi szankciók alkalmazhatók:-kormány- vagy köztisztviselők esetén fegyelmi büntetés megállapítása vagy felmentés,-közalkalmazottak tekintetében ugyancsak felmentés vagy rendkívüli felmentés, illetve hátrányos jogkövetkezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Fenntartóváltás kihatása az intézményvezető jogállására

Kérdés: Az Ötv. alapján működő társulás fenntartásában lévő idősek otthona a székhely önkormányzat fenntartásába fog hamarosan átkerülni. Az idősek otthona intézményvezetőjét a társult önkormányzatok polgármestereiből álló társulási tanács bízta meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően öt évre, amely 2020-ban fog lejárni. A fenntartóváltás hogyan érinti az intézményvezető megbízását? Szükséges-e új pályázatot kiírni, vagy maradhat a korábban megbízott intézményvezető? A fenntartóváltás semmilyen további átszervezéssel nem jár, a létszám, az intézményi felépítés, a feladatok, az intézmény megnevezése változatlan marad, közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozik továbbra is.
Részlet a válaszából: […] ...jogkörei közé sorolja a költségvetési szerv vezetésére kinevezés vagy megbízás adását, a költségvetési szerv vezetőjének felmentését vagy a vezetői megbízás visszavonását is. Ennek során a vezetői megbízásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Közalkalmazott továbbfoglalkoztatása vezetői megbízás megszűnését követően

Kérdés: Közalkalmazottunk dietetikusként napi nyolc órában dolgozott, azonban az ellátandó feladatok nem tették ki a napi munkaidejét, amit úgy oldott meg öt évvel ezelőtt a munkáltató, hogy négyórás dietetikusi munkakör mellett vezetői megbízást adott a közalkalmazottnak a konyha vezetésére. Jelenleg a munkáltató nem kívánja meghosszabbítani a közalkalmazott szociális konyhavezetői megbízását. Tudomásunk szerint a Kjt. előírja, hogy az eredeti munkakörébe kell visszahelyezni a közalkalmazottat a vezetői megbízás megszűnése után. Ez a kinevezés szerint nyolcórás dietetikus, ugyanakkor napi nyolc órában továbbra sincs szükség erre a munkakörre, csak négy órában. Van-e arra lehetőség, hogy napi négy órában alkalmazza a munkáltató a közalkalmazottat dietetikusként, vagy mindenképpen nyolcórásnak kell visszahelyezni? Esetleg a munkáltató felajánlhat-e négyórás dietetikusi munkakört a közalkalmazottnak, és mellette négy órában egy másik munkakört? Ha pedig ezt a felajánlást nem fogadja el a közalkalmazott, a munkáltató milyen lépést tud tenni, jogszerűen felmentheti a közalkalmazottat? Hogyan jár el a munkáltató a jogszabályoknak megfelelően úgy, hogy a közalkalmazott ne forduljon bírósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...ehhez nem járul hozzá, kinevezése a munkáltató által egyoldalúan jogszerűen nem módosítható.A munkáltató nem szüntetheti meg felmentéssel a jogviszonyt arra hivatkozással, hogy a közalkalmazott nem fogadta el a kinevezés módosítására tett ajánlatot. A Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Gazdasági vezető megbízása

Kérdés: Önkormányzati irányítású, önállóan működő és gazdálkodó közművelődési költségvetési szerv 20 éve dolgozó gazdasági vezetőjének a vezetői megbízását a munkáltató, az önkormányzat vagy a költségvetési szerv vezetője adja ki?
Részlet a válaszából: […] ...másszervezetet alapíthat, kinevezi a vezetőiket. E hatásköre másra (például apolgármesterre) nem ruházható át, és magában foglalja a felmentés, a megbízásvisszavonásának jogát is [Ötv. 9. § (4) bek., 10. § (1) bek. b) pont, 103. §(1) bek. a) pont]. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Vezetői megbízás munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Közterület-felügyelet mint önálló költségvetési szerv jogutódlással megszűnik. Jogutódja a polgármesteri hivatal. Kérdésünk, hogy az intézményvezető esetében (köztisztviselő) vissza kell-e vonni a vezetői megbízást, vagy a vezetői megbízás az intézmény megszűnésével megszűnik? Van-e munkakör-felajánlási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a köztisztviselő a felajánlott állást elutasítja, akkor avezetői megbízás visszavonását a közszolgálati jogviszonyból történőfelmentésnek kell tekinteni, és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízásvisszavonásának napja. A munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Vezetői megbízás visszavonása és az illetmény

Kérdés: A Ktv. 31. § (9) bekezdése alapján, ha a köztisztviselő vezetői megbízás visszavonása után a felajánlott állást elutasítja, ebben az esetben a vezetői megbízás visszavonását közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kell tekinteni, és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának napja. A munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvételét követően a köztisztviselőt – ahogyan a törvény előírja – munkavégzési kötelezettsége alól mentesítjük, a mentesítés idejére átlagkeresetre jogosult. Kérdésünk: a vezetői megbízás visszavonása és a munkakör jegyzőkönyvi átadás-átvé­tele közötti időszakban jogosult-e a vezetői illetményre? A vezetői illetmény alapja-e a végkielégítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...ha a felajánlott állást a volt vezető elutasítja, akkor avezetői megbízás visszavonását a közszolgálati jogviszonyból történőfelmentésnek kell tekinteni, és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízásvisszavonásának napja. Ahogyan kérdésük is idézi a Ktv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Köztisztviselői vezetői megbízás visszavonása GYES alatt

Kérdés: Polgármesteri hivatalunkban jelenleg átszervezés zajlik, és felmerült nálunk az a kérdés, hogy van-e bármilyen jogi akadálya, feltétele annak, hogy az állományunkban lévő, de jelenleg már egy éve GYES-en tartózkodó vezetőnek visszavonjuk a vezetői megbízását? Ez esetben hogyan alakul az illetménye, jogosult lesz-e meghatározott ideig a magasabb bérre? Felmenthetjük-e, ha nem találunk részére megfelelő munkakört?
Részlet a válaszából: […] ...állást, akkor – a 31. § (9) bekezdésnek megfelelően – a vezetőimegbízás visszavonását a közszolgálati jogviszonyból történő felmentésnek kelltekinteni, és a felmentési idő kezdete a vezetői megbízás visszavonásának anapja. Ezzel összhangban a Ktv. 17. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Gazdasági vezető elleni fegyelmi eljárás lefolytatói

Kérdés: Pénzügyi jellegű kötelezettségszegés alapos gyanúja miatt kell fegyelmi eljárást indítani a fővárosi önkormányzat által fenntartott egészségügyi költségvetési szerv gazdasági vezetője ellen. Ki jelölheti ki a vizsgálóbiztost, illetve a főpolgármester által megbízott magasabb vezető esetében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása kinek a hatáskörébe tartozik? A Kjt. 49. vagy 53/A §-át kell-e alkalmazni? Az 53/A. §. csak törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetében irányadó, vagy minden esetben?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően nem rendelkezik,a költségvetési irányítási jog a költségvetési szerv gazdasági vezetőjénekkinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásánakmegállapítása hatáskörök gyakorlásának a jogát is jelentik". A Kt. 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.
1
2