68 cikk rendezése:
11. cikk / 68 Felmentési idő és kedvezményes jubileumi jutalom
Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
-1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
-1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
-1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
-1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
-1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
-1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
-1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
-1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
-1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
-1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
-1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
-1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
12. cikk / 68 Változás az óvoda mint munkáltató személyében
Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
13. cikk / 68 Közalkalmazotti jogviszonyban az öregségi nyugdíjkorhatáron túl
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodai dajka 2022. július 25-én betölti a 65. életévét, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Meg kell szüntetni a jogviszonyát a születésnapjával, vagy dolgozhat tovább? Ha a munkáltató szeretné megszüntetni a jogviszonyt közös megegyezéssel, de a közalkalmazott nem járul hozzá, akkor mi a teendő? Hogyan lehet a jogviszonyt egyéb módon megszüntetni?
14. cikk / 68 Nyugdíjjogosult közalkalmazottak felmentése – kötelezettség vagy lehetőség
Kérdés: Intézményünkben (önkormányzati fenntartású óvoda) határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott karbantartónk (férfi) 2022. november 22. napján betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Felmentéssel kell megszüntetnünk a közalkalmazotti jogviszonyát? Amennyiben felmentéssel szüntetjük meg, a felmentési idejét mikor kell letöltenie? Hogyan változik a felmentési idő letöltésének lehetősége és kötelezettsége öregségi nyugdíjkorhatárt elérő óvónő esetében?
15. cikk / 68 Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
16. cikk / 68 Döntés a pótlékról – bölcsődei vagy szociális ágazati?
Kérdés: Bölcsődei intézményegységünkben foglalkoztatunk olyan kisgyermeknevelőt, aki még nem rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, mivel a kisgyermeknevelői képzése még folyamatban van. Az előírt végzettség nélkül foglalkoztatott kisgyermeknevelő mely pótlékra jogosult a végzettség megszerzéséig: szociális ágazati vagy bölcsődei pótlékra?
17. cikk / 68 Változik a munkáltató személye
Kérdés: Az önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatának házi segítségnyújtás feladatait 2022. január 1-jétől a kistérségi társulás látja el, erről a képviselő-testület határozatot fog hozni. Ezzel egy időben az önkormányzat közalkalmazott gondozói áthelyezéssel kerülnek a kistérségi társuláshoz közalkalmazotti jogviszonyba. A szociális ebéd kiszállítási feladatát továbbra is az önkormányzat látja el, ezt a feladatot ellátó gondozók az önkormányzat alkalmazásában maradnak. Az áthelyezendő közalkalmazottak nem biztos, hogy elfogadják az áthelyezést. Ebben az esetben jár nekik végkielégítés? Úgy gondoljuk, először az önkormányzat – hivatkozva a képviselő-testületi határozatra – tájékoztatja a gondozókat az áthelyezésről, illetve kéri, hogy nyilatkozzanak, hozzájárulnak-e az áthelyezéshez. Amennyiben igen, akkor a háromoldalú megállapodással az áthelyezés megtörténik. Amennyiben nem járulnak hozzá, kell alkalmazni a munkakör-felajánlási rendszert? Felajánlható, betöltetlen, a végzettségüknek megfelelő álláshely nincs. Jár-e a közalkalmazottaknak ebben az esetben felmentés (felmentési idővel) és végkielégítés?
18. cikk / 68 Közalkalmazottból munkavállaló – a vezetői pozíció
Kérdés: A településünk kulturális intézményében új pályázatot szükséges kiírnunk az intézményvezető munkakörre. Eddig a Kjt. 83/A. §-ának (1) bekezdése alapján a kinevezés és a felmentés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozott, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolta. A közalkalmazotti jogviszonyok átalakultak munkaviszonnyá, és a Kjt. hatálya alól a közalkalmazottak átkerültek az Mt. hatálya alá. Ki gyakorolja az átalakulást követően a kinevezési jogkört, valamint az egyéb munkáltatói jogokat, és ezeket melyik jogszabály határozza meg? A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői feladatokat, ezért a kinevezése határozatlan idejű kinevezés, viszont a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a magasabb vezetői megbízás határozott időre, legfeljebb öt évre szól. Ez a rendelkezés továbbra is érvényes a kulturális intézményvezetőre, vagy létesíthető a munkavállalóval határozott idejű munkaszerződés a vezetői megbízás idejére?
19. cikk / 68 Polgármesteri hivatal gazdasági vezetője és a munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el.
1. A gazdasági vezetőt a polgármester vagy a képviselő-testület nevezi ki?
2. A polgármester vagy a jegyző gyakorolja a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat?
3. A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. A gazdasági vezető lehet-e osztályvezető, rendelkezhet-e osztályvezetői megbízással, vagy azt belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy a gazdasági vezető osztályvezetői szintnek felel meg?
4. Abban az esetben, ha a SzMSz szerint a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el, munkakörként a gazdasági vezetőt vagy az osztályvezetőt kell feltüntetni?
1. A gazdasági vezetőt a polgármester vagy a képviselő-testület nevezi ki?
2. A polgármester vagy a jegyző gyakorolja a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat?
3. A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. A gazdasági vezető lehet-e osztályvezető, rendelkezhet-e osztályvezetői megbízással, vagy azt belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy a gazdasági vezető osztályvezetői szintnek felel meg?
4. Abban az esetben, ha a SzMSz szerint a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el, munkakörként a gazdasági vezetőt vagy az osztályvezetőt kell feltüntetni?
20. cikk / 68 Közvállalat ügyvezetője – összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató – amennyiben lehetséges –, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?