9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban
Kérdés: 32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24 óra. Általában egy hónapban 7-8 napot dolgoznak. A munkaidő általában 7:30-tól másnap 7:30-ig tart. A 24 munkaórából 8 órát éjszakai pótlékkal számolunk el, az esetleges túlóra-elszámolás legkésőbb a munkaidőkeret végén történik, és biztosítjuk a legalább 48 óra pihenőidőt is. A 24 órából a konkrét munkavégzés legfeljebb 16-18 óra, a fennmaradó részben nem csinálnak semmit, csak ott vannak az egységben. Ez így továbbra is szabályos? Lehet-e a nonstop vendéglátóegység készenléti jellegű, így napi legfeljebb 24 óra, heti legfeljebb 48 óra a munkaidő? Alkalmi munkavállalót csak naponta maximum 12 órát lehet dolgoztatni, ami lehet éjszaka is? (A 8 órán felüli részt pótlékoljuk.)
2. cikk / 9 Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól
Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
3. cikk / 9 Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése
Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
4. cikk / 9 Munkarend módosítása a munkáltató által
Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
5. cikk / 9 Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére
Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
6. cikk / 9 Munkaközi szünet – nem lehet a munkaidő része közvállalatnál
Kérdés: Köztulajdonban álló cégünket nemrég alapították, így most kerül sor munkavállalóink felvételére. Az egyértelműség kedvéért szeretnénk rögzíteni írásban a munkavállalóink részére, hogy a napi munkaidő nálunk nyolc óra, és ebbe az ebédszünet is beleszámít majd, így a munkaidő reggel 8 órától délután 16 óráig tart. A kérdésünk, hogy ezt a munkaszerződésben vagyunk kötelesek rögzíteni, vagy elég, ha tájékoztatóban szerepeltetjük?
7. cikk / 9 Költségtérítés tartalmának rögzítése
Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
8. cikk / 9 Megállapodás a szabadság egybefüggő tartamáról
Kérdés: A jogszabály szerint úgy kell kiadni a szabadságot, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérjen. Köthetnek-e különmegállapodást erre vonatkozóan a felek, hogy nem így akarják kivenni, mert egybefüggően nem megoldható? Mindenképpen kell-e a tájékoztatóban erről különmegállapodást kötni, vagy elég, ha szóban megállapodnak?
9. cikk / 9 Rendkívüli munkaidő elszámolása
Kérdés: Uszodai karbantartók 7-től 15-ig dolgoznak, de esetenként 19-ig maradnak. Az így ledolgozott túlóra esetében jár-e nekik egyéb (délutános) pótlék, vagy csak a túlóra utáni pótlékot kell számfejteni? Miután a feladatok elvégzésénél sok esetben adott hónapban túlóráznak, a következő hónapban "mínusz" óra kerül elszámolásra. Van-e lehetőség arra, hogy a túlórák összevontan három hónapos keretben kerüljenek elszámolásra? Ha igen, akkor ezt hogyan kell rögzíteni, lehet-e a tájékoztatóban kitérni erre?