10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkaszerződésben
Kérdés:
Néhány nappal ezelőtt megszűnt az egyik munkavállalónk munkaviszonya. Mivel a munkaszerződésben a munkáltató és a munkavállaló versenytilalmi megállapodást is belefoglalt, felmerült, hogy érvényes lehet-e az olyan megállapodás, amely szerint a munkáltató az ellenértéket a munkavállaló havi munkabérének részeként fizette meg? A megállapodás értelmében ügyeltünk arra, hogy az kifejezetten rögzítse a munkavállalónak havonta járó versenytilalmi ellenérték forintban kifejezett összegét.
2. cikk / 10 Versenytilalmi megállapodás ellenértéke
Kérdés: A munkáltató a munkavállalókkal versenytilalmi megállapodást akar kötni, amely alapján még a munkaviszony fennállása alatt kifizetésre kerül a versenytilalmi ellenérték, és a versenytilalom időtartama a munkaviszony tartama alapján kerül meghatározásra. A mindenkori havi versenytilalmi ellenértéket a munkáltató szabályzata határozná meg. Köthető ilyen módon megállapodás?
3. cikk / 10 Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással
Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
4. cikk / 10 Munkaszerződésbe foglalt versenytilalmi megállapodás megszűnése
Kérdés: A munkavállalókkal a munkaszerződésben, annak megkötésekor, versenytilalmi megállapodást is megkötünk, ami alapján a munkaviszony megszűnését követő 2 évig nem mehetnek a konkurenciához dolgozni. Erre az alapbéren felül külön díjat is fizetünk. Felmerült a kérdés, hogy mi történik ezzel a megállapodással, ha a határozott időre kötött munkaszerződés letelik, és emiatt megszűnik a hatálya?
5. cikk / 10 Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték
Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
6. cikk / 10 Versenytilalmi megállapodásban foglalt tájékoztatási kötelezettség megszegése
Kérdés: A munkavállalónkkal versenytilalmi megállapodást kötött a cégünk, amely értelmében köteles tartózkodni a konkuráló tevékenységektől. Emellett köteles bejelenteni minden hónapban azt, hogy milyen jogviszonyban dolgozik, hogy ellenőrizhető legyen a kötelezettség megtartása. A bejelentési kötelezettségének ugyanakkor a munkavállaló nem tett eleget. Emiatt nem kívánjuk kifizetni a versenytilalmi ellenértéket, illetve a megállapodásban foglalt kötbért is szeretnénk érvényesíteni. Megtehető ez jogszerűen?
7. cikk / 10 Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése a munkaviszony fennállása alatt
Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkaszerződésben úgy kerül meghatározásra a versenytilalmi megállapodás, hogy a megállapodás ellenértékét a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt részletekben, havi rendszerességgel, határozott ideig – addig, amíg a munkáltató ki nem fizeti a munkavállaló részére a neki járó ellenérték teljes összegét –, külön bérszámfejtve (tehát nem az alapbérbe építve) köteles megfizetni a munkavállaló részére? (A munkaszerződés természetesen rögzítené, hogy amennyiben a munkaviszony az előtt megszűnik, mielőtt a munkavállalónak járó ellenérték teljes egészében kifizetésre kerül, a munkáltató az ellenérték fennmaradó részét a munkaviszony megszűnésekor egy összegben megfizeti a munkavállaló részére.) Ilyen konstrukció esetén, a munkáltató jogszerűen elállhat-e a versenytilalmi megállapodástól, és így jogszerűen követelheti az ellenértékként kifizetett pénzösszegek visszafizetését a munkavállalótól?
8. cikk / 10 Versenytilalmi megállapodás megfelelő ellenértéke
Kérdés: Még a régi Mt. hatálya alatt versenytilalmi megállapodást kötöttünk munkavállalóinkkal, miszerint a munkavállalók vállalják, hogy a munkaviszony megszűnését követően egy évig nem dolgoznak versenytársainknál. Ezért cserébe egyhavi munkabérüknek megfelelő összeget fizetünk nekik a munkaviszony megszűnésekor a törvényben előírt kifizetéseken túl. Szeretnénk tudni, hogy az új Mt. hatálybalépésével nem veszítette-e érvényét ez a megállapodás.
9. cikk / 10 Havibér elszámolása
Kérdés: Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?
10. cikk / 10 Jutalék kifizetése – utólag is megállapítható?
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók egy részének jutalékot fizetünk, de a jutalék összege csak a tárgyhónapot követő második hónapban állapítható meg. A jutalékra való jogosultság a munkaszerződésekben is rögzítve van, de emellett a munkavállalók havonta megkapják személyi alapbérüket is; azaz nem a tipikus teljesítménybér-rendszerben zajlik a díjazás. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor hogyan kell kifizetnünk a részére azt a jutalékot, amelyet csak két hónap múlva tudunk megállapítani?