Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszából: […] ...belül az adott tevékenységgel eltölthető időre tartalmaznak rendelkezéseket (expozíciós idő). Ezért az ezektől való eltérés a felek megállapodásával nem lehetséges, a munkáltató munkavédelmi kötelezettségét rögzítő törvényi szabálytól csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Véradással összefüggő munkavégzés alóli mentesítés

Kérdés: Mentesülhet-e a munkáltató a minimum négyórás időtartamra történő mentesítés betartásáért/be nem tartásáért való felelősség alól, ha a munkavállaló írásban nyilatkozik, miszerint saját felelősségére veszi fel ismét a munkát a véradást követően úgy, hogy a minimum négyórás időtartam még nem telt el, majd szédülés vagy eszméletvesztés miatt (üzemi) balesetet szenved, és ok-okozati összefüggés megállapítható lesz a véradás és a baleset között?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. d) pont], és ettől a felek megállapodása, illetve a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el [Mt. 43. § (1) bek., 57. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Alkalmassági vizsgálat díjának megtéríttetése

Kérdés: A dolgozó béréből az alkalmassági orvosi díjat le lehet-e vonni például azért, mert a próbaidőt sem töltötte le? Cégünk hatalmas összegeket fizet ki az orvosnak, és van olyan dolgozó, aki csupán három napot dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...munkaköri alkalmassági vizsgálatát [Mt. 51. § (2) és (4) bek.]. E rendelkezésektől csak a munkavállaló javára lehet eltérni a felek megállapodásával (Mt. 43. § és 57. §). Ennek folytán nincs lehetőség arra, hogy a munkaviszony rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Felmondást kizáró megállapodás

Kérdés: Az új Mt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint a felek megállapodása esetén legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony nem szüntethető meg. Ebben az esetben, ha megállapodást kötünk, akkor nem lehet alkalmazni a 90 napos próbaidőt? A megállapodás megszegése esetén mivel büntethető a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. akként fogalmaz, hogy a felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [új Mt. 65. § (2) bek.]. Amennyiben a felek erre irányuló megállapodást kötnek, arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.