Elmaradt munkabér és igazolások követelése

Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
Részlet a válaszából: […] ...az elmulasztott kifizetések és igazolások teljesítésére, illetve kiadására. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, az igényét az esedékesség napjától (az azonnali hatályú felmondás közlésétől) számított hároméves határidőn belül érvényesítheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkavállalói felmondás és a ki nem fizetett bér

Kérdés: Felmondtam a cégnél, el is fogadták a felmondásomat, de nem hajlandók kifizetni az október hónapban ledolgozott egyheti munkabéremet, és a szeptemberi havi jutalékomat, aminek kifizetése október 10-én lett volna esedékes (kb. 200 000 forint). Mi a teendőm?
Részlet a válaszából: […] ...a leírtak alapján úgy tűnik, hogy a munkáltató jogellenesen járt el, Ön alappal követelheti az elmulasztott kifizetés teljesítését, az esedékesség időpontját követő időszakra pedig késedelmi kamat fizetését is kérheti. A munkabér iránti igényének érvényesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
Részlet a válaszából: […] ...foglalt rendelkezésektől a felek megállapodása eltérhet. A felek megállapodásukban az egyes juttatások kifizetése tekintetében eltérő esedékességet is meghatározhatnak, ha ez a munkavállaló számára előnyösebb. Így munkajogi szempontból nincs akadálya annak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Jutalék esedékessége munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. rendelkezései értelmében a munkavállalóval nemfeltétlenül a munkaviszony utolsó napján kell elszámolni. A törvény szerint amunkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére ki kell fizetni amunkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Felmondás közlése keresőképtelenségből visszatérve

Kérdés: 13 hónapig voltam betegállományban, egy rendkívül komoly műtéten estem át. Időközben kiírt az orvos, mikor visszamentem dolgozni, a munkáltató kiadta a ki nem vett szabadságomat. Számítanom kell-e arra, hogy ha kiadták az időarányos részt, utána a kezembe adják a felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatásmegszűnésétől számított 183 napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.E rendelkezésektől érvényesen eltérni a törvény szerint nem lehet [Mt. 134. §(3) bek. b) pont].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...munkabért kell figyelembe venni. Negyedévként pedig a naptárinegyedéveket kell figyelembe venni, és soha nem az átlagkereset esedékességétőlvisszafelé számított három hónapokat.Az átlagkereset-számítás alapja az irányadó időszakrakifizetett munkabér [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.