Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatt történő munkavégzés esetén hétköznap 50%-os túlóra, illetve pihenőnapon történő munkavégzés esetén (készenlét alatt) 100%-os túlóra illeti meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...és (4) bek.]. Rendkívüli munkaidőnek minősül – egyebek mellett – a készenlét alatti munkavégzés is, amelyet a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésként kell minősíteni [Mt. 107. § a) pont].A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a rendes.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkaközi szünet – mint a munkaidő része

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] ...szünet minimális tartamát írja elő. Eszerint a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, illetve a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha pedig a kilenc órát is meghaladja, további huszonöt perc... a hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Óradíjas munkavállalók munkabér-kifizetése munkaidőkeretben

Kérdés:

Munkavállalóink órabéres szerződéssel rendelkeznek, és a jövő hónaptól már munkaidőkeretben foglalkoztatjuk őket. Lehetőségünk van innentől a ténylegesen ledolgozott órák alapján kifizetni nekik a munkabérüket?

Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 156. § (1) bek. a) pont], tehát egyfajta átalánydíjas kifizetést kell alkalmazni. A fenti szabálytól ugyanakkor lehetséges eltérően megállapodni, és az óradíjas munkavállalók részére munkaidőkeretben történő foglalkoztatás során ennek alapján a...pján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállaló részére – eltérő megállapodás hiányában – köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani [Mt. 51. § (2) bek. b) pont]. Ha a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzéséhez különböző eszközöket biztosít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

"Bérpapír" elektronikus formában

Kérdés: A munkatársak részére 2021 tavaszáig papíralapon adtuk ki a munkabérük havi elszámolásáról készült bizonylatot (bérlap). Két évvel ezelőtt a bérlapok kiadását elektronikus útra tereltük. Ez számos előnnyel járt, a kifizetés idejében már az elszámolást is megkapta a munkavállaló, a bérlap kézbesítésének ténye visszakereshető, igazolható stb. A munkavállalók kitöltöttek egy formalizált nyilatkozatot, amelyben megadtak egy olyan e-mail-címet, amelyik nem a céges belső levelezéshez kötődik – arra a célra, hogy a bérlapot, illetve a cég működésével kapcsolatos információkat erre a levélcímre küldjük ki. Kb. 15-20 munkatárs azonban nem kívánt megadni e-mail-címet, ők továbbra is papíralapon kérik az elszámolást. Hogyan lehet jogszerűen ezeket a munkavállalókat is az elektronikus bérlap használatára rávenni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató köteles utólag, legalább havonta egy alkalommal elszámolni, és a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást adni. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...bek.].A mindennapokban gyakran "túlóraként" hivatkozott rendkívüli munkaidőnek több fajtája van. Ennek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meg­haladó.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Jogellenesen alkalmazott hosszabb teljes munkaidő elszámolása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése úgy szól, hogy a napi munkaidő mértéke az általános teljes napi munkaidő (8 óra), havi alapbérrel, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. A munkaszerződés nem említi, hogy a munkakör készenléti jellegű munkakör lenne, továbbá a felek hosszabb teljes napi munkaidőben (12 óra), és így a beosztás szerinti hosszabb napi munkaidőben (24 óra) sem állapodtak meg. A gyakorlatban azonban a munkavállaló munkaideje úgy került beosztásra, hogy 24 órát dolgozott, majd 48 óra szabadidő jött, majd egy év elteltével úgy módosult ez a beosztás, hogy 24 órát dolgozott, amit 72 óra szabadidő követett. A munkabér kifizetése mégis napi 8 órának megfelelően történt, havibérként, valamint figyelembe vették az éjszakai pótlékot. A munkavállaló munkaideje tehát annak ellenére került 24 órára beosztásra, hogy a feltételei nem álltak fenn. Ebben a helyzetben a munkavállaló milyen pótlékokra lett volna jogosult, hogyan kellett volna a munkaidőt elszámolni? Egyik számítás: 24 órából 8 óra rendes munkaidő szerinti díjazás, 4 óra rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és 12 óra ügyeleti pótlék. Másik számítás: a munkaidőkeretben figyelembe veszem, hogy mennyi a teljesítendő órák száma, abból hányszor 24 órát teljesített, és a munkaidőkereten felül teljesített órákat "rendkívüli munkaidő" bérpótlékkal veszem figyelembe. Amennyiben egyik sem helyes, kérem tanácsukat, hogy milyen elszámolás szerinti igény támasztható a munkáltatóval szemben.
Részlet a válaszából: […] ...és a megfelelő túlórapótlékkal kifizetni [Mt. 107. § b) pont, 143. §]. Ugyanakkor a jelen esetre nem alkalmazandó a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő szabálya [Mt. 107. § a) pont]. Igaz ugyan, hogy a munkavállaló jogellenes beosztásban dolgozott a 24 órás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Elszámolás munkaidőkeret végén

Kérdés:

A munkaidőkeret helyes elszámolásához kérnénk állásfoglalásukat. Cégünknél bevezetésre került a 3 havi munkaidőkeret, havibéres és óradíjas munkavállalóinknál egyaránt. Nem minden esetben tudjuk a dolgozó részére biztosítani a havi kötelező pihenőnapokat. Helyesen járunk el, ha a dolgozó pihenőnapját 100%-os bérpótlékkal számfejtjük? Valamint vannak olyan órabéres dolgozók, akik sajnos nem teljesítik a kötelezően előírt óraszámot, viszont kifizetésre kerül részükre, itt van-e esetleg más lehetőség?

Részlet a válaszából: […] ...(heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 105. § (1) bek.]. A beosztás szerinti munkaidőtől eltérő időben teljesített munkavégzés rendkívüli munkavégzés [Mt. 107. § a) pont]; munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Munkáltatói juttatás visszautasítása

Kérdés:

Visszautasíthat-e a munkavállaló bármilyen munkáltatói juttatást (munkabér, béren kívüli juttatás, céges autó)? Van-e különbség aközött, ha a munkáltató a céges autó használatára kötelezi a munkavállalót, illetve ha a céges autót pusztán mint lehetőséget kínálja fel a munkáltatónak? Jól gondoljuk, hogy szem előtt kell tartani, hogy
– a munkabérről egyoldalúan nem mondhat le a munkavállaló, tehát azt kell figyelembe venni, hogy az adott juttatás munkabérnek minősül-e, illetve
– az adott juttatás a munkavégzéshez szükséges feltételnek minősül-e, amelyet általános szabály szerint a munkáltatónak kell biztosítania?

Részlet a válaszából: […] ...és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, valamint részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani [Mt. 51. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. Ezzel összefüggésben a munkavállaló köteles.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Román állampolgár – távmunkában Romániából

Kérdés:

Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?

Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatásában, indokolt azt is kikötni, hogy a munkavállaló munkahelye a romániai otthona (pl. lakóhelye vagy tartózkodási helye). Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés sorána) a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
1
2
3
15