28 talált cikk a munkaidő kezdete , munkavégzés , elszámolás kifejezésre

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Kérdés:

Három műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónknak a műszakkezdés előtt, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntetjük a munkaviszonyát, a kezébe adva a jognyilatkozatot. A leszámolási eljárás max. 10-15 percet vesz igénybe. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben az Mt. 95. §-át alkalmazva, állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót, munkaidőkeret hiányában is? Ha a dolgozó hozzájárul, elszámolhatunk-e erre a napra szabadságot?

Kérdés: Szellemi munkavállalóink általános munkarend szerinti munkaidő-beosztásban dolgoznak munkaidőkeretben, napi 8 órában. A munkaközi szünet nem a munkaidő része. Korábbi szokásjog alapján minden munkavállalónk minden esetben, minden napra 8 óra 20 percet tüntet fel a jelenléti ívén, amikor dolgozik, függetlenül attól, hogy felettese elengedte-e őt korábban a munkából. A munkaidőkeret végén nem kívánjuk a mínuszórákat levonni a fizetésből, pluszóra nem szokott keletkezni. Mikor járunk el helyesen? Ha a munkavállaló továbbra is minden esetben 8 óra 20 percet ír a jelenléti ívére, vagy ha adott napra azt írja be, amit ténylegesen dolgozott (pl. 8 órától 14:30-ig, ha előbb elengedte a felettese)? Ha a ténylegeset írja a jelenléti ívre, akkor mi van abban az esetben, ha a felettes tudta nélkül tovább marad bent a dolgozó, és ezáltal a jövőben pluszóra keletkezik a keret végén? Köteles a felettes a jelenléti íven az általa nem elrendelt, de ledolgozott pluszórát jóváhagyni?

Kérdés: A két műszakos beosztásban foglalkoztatottak részére fizetendő munkaszüneti napi pótlékkal kapcsolatos a kérdésünk. A műszakok az alábbiak szerint alakulnak: a nappalos műszak 8-20 óra között, az éjjeles műszak 20-8 óra között dolgozik.
1. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot nem csúsztatja el a naptártól (tehát egy munkanap/munkaszüneti nap 0-24 óra közötti időszak), mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár neki munkaszüneti napi bérpótlék, mivel nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8-tól este 8-ig), akkor 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
c) Ha a munkaszüneti nap előtti napon kezd dolgozni a munkavállaló (április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig dolgozik), 8 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 8 órát dolgozott munkaszüneti napon.
d) Ha a munkaszüneti napon kezd dolgozni a munkavállaló (május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig dolgozik), 4 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mivel 4 órát dolgozott munkaszüneti napon.
2. Amennyiben a munkáltató a munkanapot/munkaszüneti napot elcsúsztatja a naptártól az Mt. 87. § (1) és (2) bekezdések alapján, mikor és mennyi munkaszüneti napi pótlék jár a munkavállalóknak? A példa kedvéért az eltolt napok: az első április 30. reggel 8-tól május 1. reggel 8-ig tart, a második május 1. reggel 8-tól május 2. reggel 8-ig tart.
A nappalos műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
a) Ha április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. reggel 8-tól este 8-ig), nem jár bérpótlék a munkavállalónak, mert nem lóg át május 1-jére a munkavégzés, tehát nem dolgozott munkaszüneti napon.
b) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. reggel 8-tól este 8-ig), 12 órányi munkaszüneti napi pótlék jár neki, mivel 12 órát dolgozott munkaszüneti napon.
Az éjjeles műszak megítélése álláspontunk szerint az alábbi:
Ebben az esetben megítélésünk szerint figyelembe kell venni azt a szabályt, hogy a munkanap/munkaszüneti nap elcsúsztatása esetén a 7-22 közötti időintervallumot nem lehet "kettévágni", ez tehát mindenképpen munkaszüneti napnak minősülne (a példában mégis ketté van vágva, mert reggel 8-tól másnap reggel 8-ig tart a munkanap/munkaszüneti nap).
c) Ha tehát április 30-án dolgozik a munkavállaló (azaz április 30. reggel 8 és május 1. reggel 8 közötti napon dolgozik április 30. este 8-tól május 1. reggel 8-ig), akkor – szerintünk – 1 órányi munkaszüneti napi pótlék jár, mert reggel 7 és reggel 8 között már 1 munkaóra átlóg a május 1-jei munkanapra (munkaszüneti napra).
d) Ha május 1-jén dolgozik a munkavállaló (azaz május 1. reggel 8 és május 2. reggel 8 közötti napon dolgozik május 1. este 8-tól május 2. reggel 8-ig), akkor 11 órányi bérpótlék jár, mivel a reggel 7 és reggel 8 között átlógó egy óra már nem munkaszüneti napra esik, így ezt le kell vonni a 12 órából.

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?

Kérdés: A munkavállaló 3 havi időkeretben dolgozik, az éppen aktuális keret elszámolása a 2021. október 1. – december 31. közötti időszak. A dolgozó 2021. november 27-28-án a beosztásától eltérően – mivel ez a két nap a beosztás szerint pihenőnap lett volna – munkavégzésre lett berendelve, mindkét nap 8 órára. Az így keletkezett 2×8 óra rendkívüli túlóra elszámolását az adott hónapban kell-e megtennünk, vagy a munkaidőkeret végén? Mi lenne a helyes mérték, 50%, 100%, 150% vagy 200%, és ez összegszerűen mit jelent a 2×8 óra esetében, ha az órabér 1548 Ft?

Kérdés: Gyárunkban a három műszakos munkarend az alábbiak szerint alakul 5+2 beosztás mellett: délelőttös műszak 5:30-14:00; délutános műszak 13:30-22:00 és éjszakai műszak 21:30-06:00. A belső szabályzatunkban kihirdetésre kerül, hogy a munkahét hétfő reggel hat órától szombat hajnal hat óráig tart. Helyes-e az alábbi elszámolás ennek fényében? Délelőttös műszakban az 5:30 és 06:00 közötti időszakra éjszakai pótlék (Mt. 141. § szerint 30%) és pihenőnapi pótlék [Mt. 143. § (5) bek. szerint 100%] kerül elszámolásra, azonban a pénteken kezdődő éjszakai műszakban csupán az éjszakai pótlék kerül elszámolásra az alapbéren felül (mivel a szabályzat szerint a munkahét szombat reggel 6 óráig tart). Amennyiben a fenti elszámolásban hiba van, kérem, legyen szíves tájékoztatni a korrekt eljárásról!

Kérdés: Üzemünkben két műszakban zajlik a munkavégzés, a nappalis kollégák 06-18 óra között, az éjszakások 18-06 óra között dolgoznak. Az éjszakás kollégáknak 22 órától 15% éjszakai pótlékot fizetünk, de műszakpótlék fizetésére nem kerül sor, mivel a két műszak nem keveredik. Csak nagyon ritkán van műszakcsere, legtöbbször a munkavállalók kérésére, de egyébként a délelőttösök soha nem járnak éjszakára, és fordítva. Helyes, hogy nem fizetünk műszakpótlékot?

Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?