10 talált cikk a munkába járás , juttatás , elszámolás kifejezésre

Kérdés:

Ha a lakcímem Budaörsön van, de a BKV járatát használom arra, hogy a budapesti munkahelyemre dolgozni menjek, és a munkáltató megtéríti számomra a bejárás költségeit, a BKK-bérlet 86%-át elszámolhatja adómentesen?

Kérdés: Duális hallgatóknak milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet? Duális hallgató jogviszonya esetén melyek a szabadságmegváltás feltételei?

Kérdés: Munkaköri autó esetén (ha a magánhasználat üzemanyagköltségét a munkáltató téríti), a munkavállaló részére téríthető-e a 86%-os vonat- vagy buszbérlet munkába járásra?

Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?

Kérdés: Alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk egy hónapban 3-szor 5 napot. Kifizethetjük-e neki a havi távolsági bérletét, amivel bejár dolgozni, illetve kötelesek vagyunk-e erre? Költségként el lehet-e számolni?

Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály alapján gépjárművel történő munkába járás címén is költségtérítés jár a munkavállalóknak, ha a munkavállaló csak "hosszú várakozással" tudna igénybe venni tömegközlekedési eszközt. Kérdés: milyen esetek minősülhetnek hosszú várakozásnak? Továbbá, megtérítheti-e a munkáltató a munkavállalók helyi bérletének költségét, annak ellenére, hogy ezt a jogszabály nem írja elő?

Kérdés: A prémiumévek programról szóló 2004. évi CXXII. törvény változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem: mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?

Kérdés: A Péptv. változásával 2009. januártól elszámolható a munkavállaló utazási költségtérítése. A törvény szerint a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg a dolgozót. Kérdésem az lenne, hogy mit értenek arányos juttatáson? Az elszámolás során elegendő-e a belföldi kiküldetési nyomtatvány és kiadási pénztárbizonylat hitelesített fénymásolata, vagy az utazás során váltott menetjegyek fénymásolata is szükséges?

Kérdés: A munkáltatónk különbusszal biztosítja a beutazást a munkahelyre. A munkaszerződés megkötésekor tájékoztatott arról, hogy fizetésünkből minden hónapban levon egy meghatározott összeget azért, mert a munkáltató a munkába járás költségének csak 80%-át köteles megtéríteni. Valóban így van ez?