Munkaadó által biztosított díjazási jogcímek

Kérdés: Társaságunknál nagyon sok olyan típusú bérelem van, ami speciális körülmények közötti munkavégzéshez kapcsolódik (pl. bizonyos munkaruha viseléséhez vagy hideg munkakörnyezethez stb.), és ezeket jelenleg alapbér-kiegészítésként fizetjük meg a munkavállalóknak, egyedi megállapodások alapján. A hosszú távú célunk, hogy ezek az egyedi (kevés személyt érintő) bérelemek ne képezzenek számítási alapot azon juttatásoknál, melyeket szintén önként vállal a munkáltató, de azok mindenkinek járnak (pl. 13. havi fizetés). Megoldás lehet, ha a jövőben pótlékként kezeljük ezeket a bérelemeket? Egyáltalán mi a különbség a között, hogy valamit alapbér-kiegészítésként vagy pótlékként (fix összegű) fizetünk meg?
Részlet a válaszából: […] ...aránytalan sérelemmel járna [Mt. 16. § (2) bek.]. Vagyis, a munkáltató jogosult úgy dönteni, hogy az általa önként adott bérelemek elszámolását megváltoztatja akár a munkavállalók hátrányára is, de ehhez adott esetben a törvényi előírásoknak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Munkaidő-beosztás mint munkáltatói jog

Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, és a munkarend keretei között, az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be a munkaidőt [Mt. 96. § (1) bek., 97. § (1) bek.]. E jogának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Elszámolási kérdések – kötetlen munkarendben

Kérdés: Kötetlen munkarendben dolgozó, havibéres munkavállalóinkat kötelezhetjük arra, hogy nyilvántartást vezessenek a munkaóráikról? Kötelezhetők-e arra, hogy a munkaszüneti napon is dolgozzanak? Milyen jogi lehetőségeink vannak abban az esetben, ha nem tudják igazolni a munkaszerződésük szerinti óraszám ledolgozását az adott hónapban? Kiírhatunk nekik a hiányzó időre szabadságot? Szabályos-e utazási költségtérítés elszámolása olyan munkavállalónak, aki otthonról, kötetlen munkarendben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 96. § (3) bek.]. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a munkáltató ne kötelezhetné a munkavállalót a teljesített munkaidővel való elszámolásra. A kötetlen munkarendben ugyan munkaidő-beosztást nem kap a munkavállaló (illetve azt maga határozza meg), ám a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Fiatalok és kismamák – az egyenlőtlen munkaidő-beosztás korlátai

Kérdés: A hatórás részmunkaidőben foglalkoztatott fiatalkorú, illetve kismama dolgozhat-e nyolc órát, ha a munkaidő-beosztása előre így készült, és egy másik napon csak négy órára van beosztva, vagyis a munkaidőkeretben nem lesz túlórája?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 97. §-ának (3) bekezdése definiálja, mit értünk egyenlőtlen munkaidő-beosztáson. A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltatóa) a munkaidőt a (szerződéses)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén hogyan értelmezendő az Mt. rendkívüli munkaidőt maximáló 109. §-a, azaz praktikusan az egynapos bejelentés esetén van-e lehetőség kilenc órát dolgoztatni, természetesen az egy órára jutó 50%-os bérpótlék kifizetése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...rendeli alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatás esetén, illetve lehetővé teszi a napi munkaidő egyenlőtlen beosztását munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is [Mt. 203. § (1) és (3) bek.]. A munkaidő mértékére vonatkozó szabályok és a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...részére a két óra rendkívüli munkaidő miatt 2000 Ft alapbért és 1000 Ft bérpótlékot, azaz összesen 3000 Ft-ot kell megfizetni.Az elszámolásra van egy harmadik lehetőség is. A felek a munkaszerződésben bármely törvény szerinti pótlékot (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell kiszámítani. Az esedékesség időpontja ebben az esetben a távollét (a szabadság) kezdő időpontja (Mt. 148. §). Az elszámolás alapja így a szabadság kezdetekor irányadó napi munkaidő és az arra járó bér lesz. Azaz ha már megtörtént a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Gépjárművezetők műszak- és éjszakai pótlékra való jogosultsága

Kérdés: Bérszámfejtést végzünk egy fuvarozó cégnek, és a pótlékok elszámolása során nézeteltérésünk támadt. Az eddigi gyakorlat szerint az Mt. szerint jártunk el (munkaszerződésben is erre hivatkoztak), és amennyiben a dolgozó jogosult volt a műszakpótlékra, úgy azt számoltuk el, amennyiben csak éjszakai pótlékra volt jogosult, akkor azt számoltuk el, 22-06 óra közötti munkavégzés esetén.
1. Ügyfelünk szerint a Kkt. szerint a gépjárművezetők esetében másként kell eljárni a pótlékok számítása során. Az említett törvény csak az éjszakai pótlékról rendelkezik. Kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a munkavállalónak nem kell számfejteni műszakpótlékot akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá az Mt. szerint? A gépjárművezetők esetében az éjszakai pótlékot mikortól kell számfejteni?
2. A munkavállalókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatják. Ha szombati napon is dolgozik a munkavállaló, és ezzel együtt sem éri el a ledolgozott munkaórák száma a munkaidőkeretben előírtat, megilleti-e a rendkívüli munkavégzésért járó 100%-os pótlék, és azt minden hónap végén ki kell fizetni? Ha a szombati nap helyett következő héten szabadnapot kap, milyen mértékű pótlék illeti meg a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...§ a) pont]. Ezt a pótlékot minden hónapban el kell számolni, egyedül a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés az, amelynek elszámolására csak a munkaidőkeret zárása után kerül sor (Mt. 156. §). Ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet a válaszából: […] ...szabadidő jára) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,b) a munkaidőkereten vagyc) az elszámolási időszakon felülvégzett munka esetén [Mt. 143. § (1) bek.].Amennyiben a munkavégzés a munkavállaló heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Több munkáltató által létesített munkaviszony

Kérdés: Cégcsoportunknál élve az új Mt. adta lehetőséggel, két cég mint munkáltató létesítene munkaviszonyt a munkavállalóval egy munkaszerződésben. Azt azonban meg szeretnénk oldani, hogy ne szűnjön meg a munkaviszony, ha esetleg valamely cégcsoporti tag megszűnik, a munkavállaló pedig a megmaradó tagnál tovább tudja folytatni a munkát. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a munka­viszonyt folyamatosnak tekintik. Például megállapodhatnak abban a felek, hogy amennyiben valamelyik munkáltatónak a végelszámolásáról születik döntés, akkor a végelszámolás elhatározásáról szóló taggyűlési határozat meghozatalának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
1
2