Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés

Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás alapján állnának fenn, ezért mivel a köztisztviselő munkát végzett, őt megilleti többek közt az elvégzett munka ellenértéke, a szabadság, valamint az ez idő alatt a Kttv. szerint szerzett jogosultságok, és terhelik a kötelezettségek is.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Munkaszüneti napi díjazás külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Kell-e mindenképpen távolléti díjat fizetni kiküldetésben lévő munkavállalónak arra a napra, ha Magyarországon munkaszüneti vagy pihenőnap volt, a fogadó országban viszont munkanap, és ő dolgozott azon a napon? Vagy ez csak akkor fizetendő, ha a magyarországi munkaszüneti vagy pihenőnapon, külföldön történő munkavégzésével átlépte a havi munkaidőkeretét? Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy adott hónapban a fogadó országban is van munkaszüneti nap, ami Magyarországon munkanap, illetve fordítva, és így a két nap kiegyenlíti egymást, nem lépi túl a havi munkaidőkeretet. Viszont a munkavállaló azzal érvel, hogy ő akkor is magyar munkaszüneti napon dolgozott, tehát jár neki a távolléti díj.
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi kiküldetés során pihenőnapjánvégez munkát, akkor részére nem távolléti díj jár, hanem a rendes munkabérénfelül ellenérték, ami lehet 100%-os pótlék, vagy 50%-os pótlék és szabadidő[Mt. 147. § (1)-(3) bek.], vagy kivételesen átalány [Mt. 147...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Betegnek nem jár fizetésemelés?

Kérdés: Cégünk új vezetése a fizetésemelés feltételeit és a bónuszt újra kívánja szabályozni. Ennek során a fizetést, illetve emelést kizáró tényezőként kívánják rögzíteni a tárgyévben 10 munkanapot meghaladó betegszabadság időtartamát. Munkaügyesként kétségeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy ez jogszerű-e?
Részlet a válaszából: […] ...kérdések a munkabér megállapításának körébe tartoznak (abónusz is egyfajta teljesítménybér-forma). A munkabér az elvégzett munkaellenértéke, mértékének tehát az elvégzett munka értékéhez kell igazodnia. Abérmegállapítás elveinek meghatározásával az Mt. 142/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Hat hónapos munkaidőkeretet alkalmazunk, és egyik munkavállalónk, aki a csúcsidőszakban dolgozott, megbetegedett. Jelenleg – figyelemmel arra, hogy keresőképtelen – nem tudjuk a munkaidőkeret végéig kiadni részére a pihenőidőket. Ilyen esetben – annak ellenére, hogy előreláthatólag még hónapokon keresztül beteg lesz – a munkaidőkeret végén csak rendkívüli munkaként lehet elszámolni a keret első felében teljesített többletmunkáját? A rendkívüli munkavégzésért járó díjazás kifizetése a táppénz folyósítása mellett elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...-, a munkavállaló számára azMt. 147. §-ában meghatározott, a rendkívüli munkavégzés díjazására irányadószabályok szerint jár ellenérték, függetlenül attól, hogy a munkavállaló abetegszabadság idejére járó díjazásban vagy táppénzben részesült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.