Közös megegyezés – és az ezt követő igényérvényesítés

Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
Részlet a válaszából: […] ...függvényében jogszerű lehet. Erre tekintettel csak általánosságban tudunk állást foglalni.A kérdésben említett rendkívüli munkaidő ellenértéke iránti igény, csakúgy, mint a munkajogi igények jelentős része, annak esedékessé válásától kezdődő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás – indokolás és határidő

Kérdés: Asszisztens vagyok egy kisvállalkozásnál. Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltam, hogy minden hónapban késett a munkáltatóm a fizetésem kiadásával. Először csak egy hetet, a következő hónapokban már több mint két hetet. Emellett folyamatosan túlóráznom is kell, de mindig arra utasítanak, hogy a nyilvántartásban úgy írjam be, mintha napi nyolc órát dolgoznék. Mit tehetek ebben az esetben? Fel tudok-e mondani ezen okok miatt úgy, hogy valamilyen módon megkapjam az engem illető végkielégítést, hiszen már hét éve a cégnél dolgozom? Ha igen, akkor vonatkozik-e rám valamilyen határidő?
Részlet a válaszából: […] ...hatályú felmondás esetén a határidők a munkabér kifizetésétől számítódnak. Ugyanakkor, mivel a munkáltató a rendkívüli munka ellenértékét továbbra sem fizette ki a munkavállalónak, e tekintetben a határidő még meg sem kezdődött, tehát továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Téves elszámolás a munkaviszony megszüntetésekor – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?
Részlet a válaszából: […] ...annál, mint ami amunkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabértköteles visszafizetni. A többletszabadság ellenértéke mint jogalap nélkülkifizetett munkabér követelhető vissza. A jogalap nélkül kifizetett munkabérrelkapcsolatban az Mt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.