Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás

Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...nem kerül át automatikusan a munkavállaló tulajdonába, és nem is kötelezhető a munkavállaló arra, hogy azt vegye meg. A használt ruha ellenértékét épp ezért nem is lehet megállapodás nélkül levonni a munkabéréből.A kérdésben írtak alapján arra van lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszából: […] ...nemcsak az alapbér minősül munkabérnek, hanem minden egyéb juttatás is, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a teljesítése ellenértékeként kap. A kérdésben említett díjazási formák mind ebbe a körbe sorolhatóak.Nincs arra törvényes lehetőség, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Avulás figyelembevétele a kár összegének meghatározásakor

Kérdés: Egyik dolgozónk a munkavégzéshez átvett szerszámkészletből a fúrógépet az építkezésen leejtette, és az teljes mértékben összetört. Emiatt új gépet kellett rendelnünk, ami 200 000 Ft-ba került. A dolgozótól ilyen esetben ugye a teljes 200 000 Ft megtérítését követelhetjük?
Részlet a válaszából: […] ...pedig nem fejezné ki a munkáltató tényleges kárát (BH 1998. 557). Amunkáltató tehát nem követelheti a 200 000 Ft értékű új gép teljesellenértékének megtérítését, csupán azt az összeget, amit a fúrógép a károkozásidőpontjában – az avulásra tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Tandíj-finanszírozás – a szakképzési hozzájárulás terhére?

Kérdés: Ha egy dolgozónkat felsőfokú oktatási intézményben szeretnénk tovább képezni, akkor van-e lehetőségünk arra, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozzuk a tandíját? Ha van rá mód, akkor hol tudhatjuk meg, milyen konkrét lépéseket kell tenni ennek érdekében?
Részlet a válaszából: […] A Szaktv. alapján szakképzési hozzájárulást köteles fizetnia munkáltató, mértéke a bérköltség 1,5%-a (ún. bruttó kötelezettség), illetve akötelezettség teljesíthető a szakképzésben részt vevők gyakorlati képzésébenvaló közreműködéssel, vagy képzőhely részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.