3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Jubileumi jutalom egyházi óvodánál
Kérdés: Önkormányzati óvodánkat 2004-ben átvette a katolikus egyház. Akkor minden dolgozó kapott egy olyan írásos dokumentumot, amely szerint: "Illetménye: a közalkalmazotti illetménytábla szerint, 13. havi illetmény, jubileumi jutalom." Tehát: semmilyen hátrány nem ér bennünket a változás miatt. Ennek ellenére 2007-ben én voltam az utolsó, aki jubileumi jutalomban részesültem (a 30 év után járóban). Azóta ezt nem kapják az intézményben dolgozók. Tudok az állami támogatásban részesülő egyházakra vonatkozó törvényekről, a szociális ellátásokról szóló törvény is kimondja: nem érheti hátrány az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat [Kjt. 78. §, 94/L. § (4) bekezdés, költségvetési törvény 35. § (3) bekezdés stb.]. 61 évesen, a 40 éves munkaviszony megléte kapcsán, a nők kedvezményes nyugdíjába mentem 2015. XII. 29-én. Megillet-e ebben az esetben – 38 év közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő után – a 40 éves jubileumi jutalom?
2. cikk / 3 Étkezési jegy késedelmes fizetése
Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
3. cikk / 3 Jutalékelőleg – visszakövetelhető-e a munkaviszony megszűnése után?
Kérdés: Üzletkötőink díjazását a munkaszerződés részét képező jutalékszabályzat határozza meg. E szabályzat alapján az említett munkakörben dolgozókat szerződéskötési és szerződésgondozási jutalék illeti meg. Megítélésünk alapján a jutalékot előlegként folyósítjuk azzal, hogy amennyiben a szerződés a kötéstől számított egy éven belül megszűnik, akkor az előlegként folyósított jutalékot az üzletkötőnek vissza kell fizetnie. Egyik volt munkavállalónkkal vitában állunk. Arra hivatkozva nem fizeti vissza felszólításunkra a jutalékelőleget, hogy a kérdéses összeghez tartozó szerződések már az ő munkaviszonyának megszűnése után szűntek meg, és nem volt módja, hogy a kapcsolatot a biztosítást kötőkkel fenntartsa. Alapos-e az érvelése?