Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...igények három év alatt évülnek el [Küt. 92. § (1) bek.] – a szabadság megváltásával kapcsolatos köztisztviselői igény elévülése a közszolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik [Kttv. 64. § (12) bek.]. Tehát addig, amíg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szabadság kiadása tárgyévet követően

Kérdés: Tavaly év közben a sok munka miatt nem nagyon tudtam szabadságra menni. Már novemberben jeleztem a főnökömnek, hogy ki kéne vennem, mert különben bent marad, de azt mondta, legfeljebb a két ünnep közötti időt tudja kiadni, mert egy nagyobb megrendelésen dolgozunk. Év végén ugyan kivettem a bent lévő szabadságaim egy részét, de még így is maradt tizenhat napom. Elveszett, vagy kivehetem ebben az évben?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 122. § (1) bekezdés], nem a munkavállaló mulaszt akkor, ha a kiadásra a tárgyévet követően kerül sor, ezért a kiadást az elévülési időn belül akár bíróság előtt is követelheti. Így nem Önnek kellene jeleznie, hogy milyen sok szabadsága maradt még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Gyermeknevelési pótszabadság – elvált szülők esetén

Kérdés: Évek óta nagy elégedettséggel vagyunk elő­fizetői a Munkaadói Leveleknek. A gyermeknevelési pótszabadsággal kapcsolatban kérdezzük: az Mt. 132. § (2) bekezdése szerint a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb gyermek után 2, 4, legfeljebb 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Elvált szülők esetében, ha a gyermek az anya háztartásában van (az anya nem egyedülálló, új házasságban él), az apa (aki szintén új házasságban él) igénybe veheti-e a pótszabadságot, ha az anya ehhez hozzájárul, és munkáltatójától igazolást is hoz, hogy ő nem vesz igénybe pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...ajogosultság hiányában kiadott és távolléti díjjal kifizetett pótszabadságbóleredő kára megtérítését az általános hároméves elévülési időn belül érvényesítheti.Ugyanakkor miután esetükben az anya nyilatkozott, nem él a pótszabadsággal, aCsjt., valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van

Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalapnélkül igényelt pótszabadság igénybevételéből eredő kára megtérítését (Mt.166-168. §) az általános hároméves elévülési időn belül érvényesítheti. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely az egyik szülőneka gyermeke nevelése céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.