Keresetindítási határidő a régi Mt. hatálya alatt

Kérdés: 2005-től dolgoztam közalkalmazottként egy oktatókórházban, majd munkaviszonyba kerültem az üzemeltető nonprofit céggel, aztán egy másik egészségügyi szolgáltató céghez kerültem, ahol 2010. szeptember 6-án szüntették meg rendes felmondással a munkaviszonyomat. Aki a folytonos jogviszonyváltásokkor nem írta alá az új szerződését, annak felmondtak. Munkaviszonyom megszüntetése után nyolc hónapig voltam munkanélküli, jelentős anyagi és erkölcsi kár ért az elbocsátásom miatt. Az elbocsátásomkor a feleségem járadékra nem jogosult munkanélküli volt, és három kiskorú gyermeket neveltünk. A volt munkatársaim újra közalkalmazottak lettek azóta. Szerintem közalkalmazottként engem sem küldhettek volna el. Van-e lehetőségem jogorvoslatra, kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...való figyelmeztetést a rendes felmondásban a munkáltató elmulasztotta, akkor a keresetindításra az általános keresetindítási és elévülési határidő irányadó. A munkáltató mulasztása esetén tehát a rendes felmondás közlését követő három év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Rendeltetésellenes joggyakorlás – munkaszerződés újrakötése

Kérdés: Rendes felmondással megszüntettük egyik női munkavállalónk munkaviszonyát, akinek még hét hónapra lett volna szüksége ahhoz, hogy 40 év szolgálati ideje legyen, így az új jogszabályok alapján nyugdíjba mehessen. A felmondás közlését követően jelezte a munkavállaló, hogy szerinte korábban munkáltatói jogutódlások történtek, így héthavi végkielégítés illetné meg. Megállapodtunk vele szóban, hogy nem tart igényt a végkielégítésre, cserébe viszont a megszüntetést követő naptól egy másik munkakörben hét hónap határozott időre egy új munkaszerződéssel tovább foglalkoztatjuk. Ebből a megoldásból lehet később bármilyen problémája cégünknek?
Részlet a válaszából: […] ...e törvényrendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet [Mt. 199. § (1) bek.].Ezen jogával a munkavállaló a hároméves elévülési időn belül bármikor élhet[Mt. 11. § (1) bek.], annak ellenére, hogy szóban megállapodtak vele, hogy nemtart majd igényt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Téves elszámolás a munkaviszony megszüntetésekor – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?
Részlet a válaszából: […] ...napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni [Mt. 162. §(1) bek.]. A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időnbelül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságátfel kellett ismernie vagy azt maga idézte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Munkaszerződés-módosítás – határozott idő kikötése a felmondás elkerüléséért

Kérdés: A munkáltatóm a határozatlan idejű munkaviszonyomat belegyezésemmel határozott idejűre módosította. Mindehhez azért járultam hozzá, mert arról tájékoztatott, hogy ezzel nem ér semmilyen hátrány. Most viszont közölte: lejárt a határozott idejű szerződésem, így a munkaviszonyom megszűnt. Nem tartotta be a szerződésmódosításkor tett ígéretét, miszerint a határozott idő leteltekor meghosszabbítjuk a szerződést. Ez nem történt meg, így most még a határozatlan idejű jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásoktól is elesem. Indítsak-e pert az említett határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetére járó juttatásokért?
Részlet a válaszából: […] ...jogvesztő határidőkre. A megtámadás határideje harminc nap, amely amegtévesztés felismerésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülésszabályai megfelelően irány­adók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadásjoga nem gyakorolható. A megtámadást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.