Ki nem fizetett jutalék követelése

Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.
Részlet a válaszából: […] ...minősül, így azt a kifizetés esedékességétől (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjától) számított 3 éves elévülési időn belül követelheti az egykori munkáltatójától. Ennek érdekében az illetékes közigazgatási és munkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Munkabér kifizetésének megtagadása munkavállalói felmondás esetén

Kérdés: Találtam egy új állást, a munkáltató azonban kikötötte, hogy a versenytársánál korábban létesített részmunkaidős munkaviszonyomat meg kell szüntetnem. Ennek megfelelően fel is mondtam a részmunkaidős munkaviszonyom, azonban a munkáltatóijogkör-gyakorlóm nem fogadta el a kilépésemet arra hivatkozva, hogy a belső szabályzatok miatt hónap közben nem tudnak kiléptetni, csak a hónap végével. Azt mondta, hiába jár le a 30 napos felmondási időm, mivel ez hó közben lenne, nem kapnám meg a törthavi munkabéremet, ezért végig maradnom kell az adott hónapban. Valóban lehetséges a munkabért visszatartani, ha nem hó végén szűnik meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...nem a hónap végén szűnik meg. Ha a munkáltató nem fizeti meg a munkabért, az esedékességtől számított hároméves munkajogi elévülési időn belül keresettel érvényesítheti az igényét a közigazgatási és munkaügyi bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszából: […] ...nem megfelel ő módon számolta ki a távolléti díjat, a ki nem fizetett rész a kifizetés esedékességét ő l számított 3 éves elévülési id ő n belül követelhet ő [Mt. 286. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Köztisztviselői szabadság kiadása – ha felhalmozódott 200 munkanap

Kérdés: A köztisztviselő 2018 első félévében éri el az öregségi nyugdíj korhatárát. A korábbi évek során sok (kb. 200 nap) ki nem adott szabadsága halmozódott fel. Van-e arra törvényi lehetőség, hogy a felhalmozódott szabadságokat a korhatár elérését megelőzően kiadjuk? A fentiek alapján így közel 1 évig fizetett szabadságon lenne a köztisztviselő.
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 192. §-ának (1) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszonyból eredő igények 3 év alatt évülnek el. Ezen általános elévülési szabálytól eltérően a Kttv. 104. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján a szabadság kiadására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Késedelmi kamat számítása

Kérdés: Közalkalmazottként 2005-ben a 25 éves, 2010-ben a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult lettem volna, de még nem fizette ki a munkáltató. Utólagos kifizetésnél a késedelmi kamat is megilletne-e engem, ha igen, az milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéses követelések – ha a kérdező eddig nem tett lépéseket az érvényesítésükre – elévültek. A munkajogi elévülési idő ugyanis három év, mely a követelés esedékességétől számítandó, vagyis jelen esetben attól az időponttól, amikor az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Étkezési jegyek kifizetési határideje

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetési határideje nem ellenőrizhető, és bírság sem szabható ki.Fontos, hogy a munkavállalók joga az utalványokhoz csak az általános elévülési idő elteltével szűnik meg, azaz a munkavállaló az utalvány esedékességétől számított 3 évig követelheti annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Szabadság kiadása tárgyévet követően

Kérdés: Tavaly év közben a sok munka miatt nem nagyon tudtam szabadságra menni. Már novemberben jeleztem a főnökömnek, hogy ki kéne vennem, mert különben bent marad, de azt mondta, legfeljebb a két ünnep közötti időt tudja kiadni, mert egy nagyobb megrendelésen dolgozunk. Év végén ugyan kivettem a bent lévő szabadságaim egy részét, de még így is maradt tizenhat napom. Elveszett, vagy kivehetem ebben az évben?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 122. § (1) bekezdés], nem a munkavállaló mulaszt akkor, ha a kiadásra a tárgyévet követően kerül sor, ezért a kiadást az elévülési időn belül akár bíróság előtt is követelheti. Így nem Önnek kellene jeleznie, hogy milyen sok szabadsága maradt még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Munkaügyi "papírok" – megőrzésük ideje

Kérdés: Társaságunk selejtezni szeretné a mára már igen tetemesre duzzadt, munkaüggyel kapcsolatos dokumentumok egy részét, azonban bizonytalanok vagyunk, hogy pontosan mely iratokat kell megőrizni, és mik azok, amelyek megsemmisíthetők? Feltételezzük, a munkaóra-nyilvántartások, bérjegyzékek, különféle nyilatkozatok selejtezhetők, a teljes évet tartalmazó bérkartonok, munkaviszony-, adó- és járulékigazolások megőrzendők.
Részlet a válaszából: […] ...iratok selejtezése kapcsán abból kell kiindulnunk, hogy az egyes jogszabályok milyen elévülési időt határoznak meg. Megjegyezzük, hogy az alábbiakban csak az elévülésre vonatkozó általános szabályokat részletezzük, amelyeket számos speciális eset egészít ki (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Személyügyi anyagokra vonatkozó előírások

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése értelmében ezen iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Bérfizetés a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: 2012. január 3-án kezdtem dolgozni egy iskolai büfében, a szerződésem 2012. június 15-ig szólt. 2012. május 2-án dolgoztam utoljára, mivel a munkaadóm – alaptalanul – lopással vádolt meg, és minősíthetetlen hangon beszélt velem. Ezért másnap már nem mentem be. Két nap múlva találkoztunk, kértem a februári, márciusi és áprilisi béremet, amiért megdolgoztam. 2012. május 10-én elküldtem a felmondásomat a munkáltatónak, amire a mai napig nem kaptam semmi választ. Hogyan kaphatom meg a nekem járó munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...elmaradt munkabér az Mt. szabályai szerint csak perrelérvényesíthető. A pert a hároméves elévülési időn belül lehet megindítani, amiaz igény esedékességétől kezdődik: minden ki nem fizetett havi munkabér eseténaz adott fizetésnaptól [Mt. 11. § és 199....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.