12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Vasárnapi pótlék és alkalmi munka
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 193. számában megjelent 3827. számú kérdésre írt cikkhez szeretnék egy gondolatot fűzni. Álláspontom szerint, ha az Mt. 203. §-a alapján alkalmi foglalkoztatott esetén nem alkalmazható – többek között – a törvény 101. §-a, akkor a 140. §-ban található törvényhelyi hivatkozás sem értelmezhető, azaz az alkalmi foglalkoztatott nem jogosult vasárnapi pótlékra, függetlenül attól, hogy milyen munkakörben kerül sor a foglalkoztatására.
2. cikk / 12 Pótlékok hétvégére – alkalmi munka esetén
Kérdés: Társaságunk hétfőtől péntekig alkalmaz munkavállalókat (szombat és vasárnap pihenőnap). Alkalmi munkavállalókat is szoktak alkalmazni, például kiállításokra. Egy mostani kiállításra is felveszünk alkalmi munkavállalót öt napra, szerdától vasárnapig (amíg a kiállítás tart), nyolcórás munkaidőre. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben szombatra és vasárnapra kell-e valamilyen pótlékot fizetni az alkalmi munkavállalónak? A munkaidő napi nyolc óra, 10-18 óra között.
3. cikk / 12 Bérpótlék fizetése egyszerűsített foglalkoztatásban
Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén szombati vagy vasárnapi munkavégzéskor pótlékot kell-e a munkavállalónak fizetni? Ha igen, milyen mértékűt?
4. cikk / 12 Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban
Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén hogyan értelmezendő az Mt. rendkívüli munkaidőt maximáló 109. §-a, azaz praktikusan az egynapos bejelentés esetén van-e lehetőség kilenc órát dolgoztatni, természetesen az egy órára jutó 50%-os bérpótlék kifizetése mellett?
5. cikk / 12 Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén
Kérdés: Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, egy napra szóló munkaszerződésben napi 10 óra munkavégzést kötünk ki, és arra figyelemmel állapítjuk meg a díjazást, akkor kell a munkavállalónak rendkívüli munkavégzésért járó díjazást fizetni a 8 órát meghaladó munkavégzés esetén? Hogyan lehet "fix" összegben megállapodni a munkavállalóval alkalmi munkánál?
6. cikk / 12 Műszakpótlékra jogosultság
Kérdés: A műszakpótlékkal kapcsolatban kérem segítségüket. 21 munkanapja volt a dolgozónak az adott hónapban. Háromféle időpontban kezdte meg a munkát: 07.00-kor 9 napon, 09.30-kor 5 napon és 14.00-kor 7 napon. Ebben az esetben jár a 30%-os műszakpótlék vagy sem? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nyári idénymunkában, egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoznak ugyanebben a munkarendben?
7. cikk / 12 Vasárnapi pótlék egyszerűsített foglalkoztatásnál
Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás különös szabályait az Mt. 201-203. §-ai tartalmazzák. A törvény a 203. §-ban sorolja fel, hogy mely szakaszokat nem lehet az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló esetén alkalmazni. Helyes-e a következő gondolatmenet? Az Mt. 140. §-ában csak bizonyos foglalkoztatás esetén teszi lehetővé a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés 50%-os pótlékolását, a korlátot a 101. §-ra hivatkozva állítja fel. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben foglalkoztatható, mivel a 203. § nem teszi lehetővé a 101. § alkalmazását. Mivel nem alkalmazható a 101. §, ezért az említett vasárnapi munkavégzésért járó 50%-os bérpótlék sem jár, hiszen a 140. § (ami önmagában alkalmazandó egyszerűsített foglalkoztatásánál is) egy olyan szakaszra hivatkozva nyitja meg a bérpótlékra való jogosultságot, amely viszont nem alkalmazható az adott foglalkoztatásban. Azaz kijelenthető-e, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló vasárnap foglalkoztatható rendes munkaidőben, vasárnapi pótlék nélkül?
8. cikk / 12 Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban
Kérdés: Munkaügyes fórumon olvastam az alábbit: "Az egyszerűsített foglalkoztatottnak, a napi 8 óra feletti munkaidőre, az alapbéren felül 50% »túlórapótlékot« is kell fizetni." Önök szerint egyszerűsített foglalkoztatásban annál a személynél, aki egy napot dolgozik, 12 órát, amiből 1 óra szünet, akkor a dolgozónak jár túlóra? Miért kellene neki túlórát fizetni, amikor ő csak egy napot dolgozik? Felmerülhet egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatosan egyáltalán a túlóra fogalma?
9. cikk / 12 Alkalmi munkavállaló bérpótlékokra való jogosultsága
Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?
10. cikk / 12 Bérpótlékok egyszerűsített foglalkoztatás esetén
Kérdés: Egy vállalkozás csomagolási és takarítási feladatok ellátására egyszerűsített foglalkoztatással szeretne alkalmazni munkavállalókat három műszakban, szombat és vasárnapi munkavégzésre. A vállalkozás rendelkezik folyamatos munkaviszonyos munkavállalókkal, előfordul délutános és éjszakás munkavégzés, de jelenleg tevékenysége nem több műszakos. Az előzőekben leírt esetben hogyan kell elszámolni az egyszerűsített foglalkoztatási munkabért? Kell-e alkalmazni az éjszakai, délutáni, vasárnapi és ünnepnapi foglalkoztatásra vonatkozó pótlékszabályokat egyszerűsített foglalkozatás esetén?
