19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Sztrájkjog gyakorlása veszélyhelyzet idején
Kérdés: A nyári hónapokban egyeztetések kezdődtek a felek között, mivel a szakszervezet sztrájkot akart szervezni, azonban nem volt megállapodás a még elégséges szolgáltatás tárgyában (a munkáltató szociális alapellátási tevékenységet végez). Végül augusztus végén a szakszervezet bírósághoz fordult, és egy felülvizsgálati eljárás után megszületett a bírósági végzés, amely megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Közben viszont veszélyhelyzetet rendeltek el. Ilyenkor lehet jogszerűen sztrájkolni – a végzés megtartása mellett –, vagy újra meg kellene állapítani a még elégséges szolgáltatás feltételeit?
2. cikk / 19 Figyelmeztető sztrájk – a tárgyalás végétől
Kérdés: A szakszervezettel sztrájkot megelőző egyeztetést folytattunk le, és nem közeledtek az álláspontok. A soron következő megbeszélést a szakszervezet azzal kezdte, hogy ha nem lesz előrelépés, akkor válaszul a megbeszélés végén figyelmeztető sztrájkot fognak tartani. Előrelépés nem lett, a megbeszélésnek pár perc alatt vége lett, a munkabeszüntetés megtörtént. Jogszerű az ilyen nyomásgyakorlás?
3. cikk / 19 Szakszervezeti taglétszám igazolása kollektív szerződés kötéséhez
Kérdés: Hogyan tudjuk igazoltatni a szakszervezettel, hogy a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges taglétszámmal rendelkezik? Milyen dokumentumokat lehet elfogadni hitelesnek? Eljárhat-e úgy a munkáltató, hogy ha nem igazolja a szakszervezet a reprezentativitást adott időpontig, akkor megszűntnek tekinti a kollektív szerződést?
4. cikk / 19 Szakszervezeti egyeztetés munkaidőkeret elrendelése esetén
Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján szeretnénk elrendelni egyéves munkaidőkeretet. Ilyen esetben kell a szakszervezettel előzetesen egyeztetnünk?
5. cikk / 19 Spontán sztrájk a béremelés "lefaragása" miatt
Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?
6. cikk / 19 Munkáltató szervezeti egysége működésének felfüggesztése
Kérdés: Felfüggesztheti-e egy betegellátást végző osztály működését a kórház igazgatója előzetes dolgozói tájékoztatás, egyeztetés nélkül?
7. cikk / 19 Kollektív szerződés hatályvesztésének bejelentése
Kérdés: Munkajogi jogutódlással kerültem a mostani cégemhez, de a mai napon felmondtak 30 évnyi munkaviszony után. A Munka Törvénykönyve szerint állapították meg a járandóságaimat. Tudomásom szerint a jogelőd munkáltató kollektív szerződése még mindig hatályban van, de a munkáltatóm arról tájékoztatott, hogy munkajogi jogutódlás esetén egy év után hatályát vesztette. Ha ez így van, akkor erről nem kellett volna a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel egyeztetni, tárgyalni? Nincs bejelentési kötelezettség sem ilyen esetben? A munkáltatóm tájékoztatása szerint három nap áll rendelkezésemre, hogy észrevételemet megtegyem.
8. cikk / 19 Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása
Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jogutódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?
9. cikk / 19 Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt
Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
10. cikk / 19 Részvétel a kollektív szerződés módosításában
Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés megkötését követően alakult egy új szakszervezet, amelyik az Mt. 29. § (2) bekezdése alapján az azonos foglalkoztatási csoporthoz tartozó munkavállalók reprezentatív szakszervezetének minősül. Tekintettel arra, hogy jelenleg folyamatban vannak a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalások, vajon meg kell-e hívni ez utóbbi szakszervezetet a módosítással kapcsolatos tárgyalásokra? Ha igen, milyen minőségben vehet részt az egyeztetéseken: megfigyelőként vagy tárgyaló félként?