4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága
Kérdés:
Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?
2. cikk / 4 Különböző mértékű költségtérítés
Kérdés: Vállalatunk 15 Ft/km munkába járás költségtérítést fizet minden munkavállaló számára, akik nem tudják tömegközlekedéssel megoldani a napi munkába járást. Ezenfelül minden érintett dolgozó részére fizetünk adóköteles munkábajárás-térítést is, az adómentes költségtérítéssel megegyezően kilométeralapon. Az adóköteles költségtérítésként adott összeg tekintetében köthetünk-e eltérő összegről szóló megállapodást a munkavállalókkal?
3. cikk / 4 Ruházati hozzájárulás – a cafeteria része lehet
Kérdés: A közalkalmazotti pénzbeli (számlával igazolt) ruházati hozzájárulás (nem munkaruha) a cafeteria elemei közé tartozik-e? Nevesítve sehol nincs feltüntetve a cafeteria elemei között.
4. cikk / 4 Egyenlő értékű munkáért járó bér – védett tulajdonsággal
Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?