11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága
Kérdés:
Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?
2. cikk / 11 Cafeteriajuttatásra való eltérő jogosultság – csoportképzési szempontok
Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?
3. cikk / 11 Helyibérlet-támogatás részmunkaidőben foglalkoztatottaknak
Kérdés: Béren kívüli juttatás keretében mindenkinek adott (nem választható) elem a helyi bérlet kifizetése. Részmunkaidős munkavállalóknak adható ez időarányosan, ha egyébként beosztás szerinti munkanapjaik azonosak a teljes munkaidőben dolgozókéval?
4. cikk / 11 Szakszervezetnek nyújtott munkáltatói támogatás
Kérdés: Több szakszervezet is működik nálunk, de csak kettő olyan van, amely eléri a kollektív szerződés kötéséhez szükséges munkavállalói taglétszámot, és velük is kötöttük meg azt. Ebben úgy állapodtunk meg, hogy e szakszervezetek részére a munkáltató működési támogatást nyújt, olyan módon, hogy finanszíroz a munkavállalók tájékoztatásához kapcsolódó adminisztratív költségeket (nyomtatás stb.), valamint ingyenesen használhatják a munkáltató meghatározott helyiségeit a tevékenységükhöz. A többi szakszervezet számára ezeket a feltételeket nem biztosítjuk. Egyikük képviselője a napokban sérelmezte ezt, mivel az ő tagdíjaikból erre is fordítani kell, viszont a két kollektív szerződést kötő szakszervezet többet költhet a tagoknak adott juttatásokra – ezzel pedig azok vonzóbbá válnak a munkavállalók számára. Kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, lehet-e ennek jogi következménye?
5. cikk / 11 Hat hónapon belüli visszavétel a korábbi munkakörbe
Kérdés: Van-e olyan törvény, miszerint ha adott munkakörből munkanélküli lesz valaki, akkor abba a munkakörbe 6 hónapig nem vehetnek fel új dolgozót? Törvényes-e ez alapján a 2015. szeptember 4-én gyermekfelügyelői állásra kiírt pályázat egy speciális általános iskolában akkor, ha egy volt közalkalmazott ebből a munkakörből 2015. június 23-tól jelenleg is munkanélküli, és mivel még a 6 hónapon belül vagyunk, törvényesen elfoglalhatja-e ez a személy a kiírt állást?
6. cikk / 11 Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban
Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
7. cikk / 11 Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
8. cikk / 11 Rendezett munkaügyi kapcsolatok – a mentesülés egy kérdése
Kérdés: Ügyfelemet 2009 augusztusában pénzbírsággal sújtotta az APEH, mert a helyszíni hatósági ellenőrzés időpontjában még nem jegyezte be az alkalmi munkavállalói kiskönyvekbe a foglalkoztatás megkezdését. Ügyfelem az összes munkavállalót bejelentette utólag és nemcsak a pénzbírságot fizette be, hanem a járulékokat is. Elképzelhető, hogy az Áht. legújabb módosítása értelmében törölve lett a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő feketelistáról? Eddig nem kaptam hivatalos megerősítést, valóban így történt-e. Hol állítják össze a listát, eddig ugyanis csak az OMMF-től kaptam érdemi választ? Elérhető esetleg a teljes országra, illetve minden erre illetékes hatóságra kiterjedő egységes kimutatás? Hol kérhetek egységes hatósági igazolást arról, ha ügyfelem jogosult állami támogatás igénybevételére?
9. cikk / 11 Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?
Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
10. cikk / 11 Köztisztviselői, ügykezelői besorolás alapja
Kérdés: Ügykezelőként dolgozom, és kértem a munkáltatómat, hogy a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatához tartozó főelőadói munkakörbe soroljon át, mert szerintem a munkakörömbe tartozó feladatok (támogatások igénybevételével összefüggő adatszolgáltatás, számítógépes adatfeldolgozási feladatok ellátása) érdemi ügyintézői feladatoknak minősülnek, ezért a középiskolai végzettségemre és a közszolgálati jogviszonyban töltött időmre tekintettel kell besorolni. Szerintem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, hogy a munkáltatóm az engem helyettesítő munkatársamat köztisztviselőnek sorolta be, holott nem rendelkezik nálam magasabb iskolai végzettséggel.