Egészségügyi szolgáltató mint duális képzőhely

Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő egészségügyi szolgáltató intézményünk az Szkt. 82. §-ának (2) bekezdése, valamint a 12/2020. Korm. rendelet 245. §-ának (1) bekezdése alapján a duális képzőhely nyilvántartásába vételéhez nyújtott be kérelmet az illetékes kamarához annak érdekében, hogy gyakorlati képzőhelyként az egészségügyi szakképzésben részt vevő, ágazati vizsgát tett tanulókat, a felnőttképzésben részt vevőt a képzési program szerinti gyakorlati órák teljesítéséhez fogadni tudja. Intézményünk költségvetésében a szakképzési munkaszerződések fedezete nem áll rendelkezésre (munkabér, egyéb juttatások). Kizárólag szakképzési munkaszerződéssel van lehetőség arra, hogy intézményünkben mint gyakorlati képzőhelyen, a képzési program szerinti gyakorlatokat teljesíthesse a tanuló/felnőttképzésben részt vevő? Van-e más lehetőség a szakképzési munkaszerződésen kívül arra, hogy az ágazati vizsgát tett tanuló/felnőttképzésben részt vevő a szakmai gyakorlatát intézményünknél teljesíthesse? Ebben az esetben alanya-e a szakképzési hozzájárulásnak az egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató intézmény? Mint egyházi fenntartású egészségügyi intézmény, mentesül-e intézményünk a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól? Jogosult-e intézményünk az Szkt. 107. §-ának (4) bekezdése alapján adó-visszaigénylés keretében a szakképzési munkaszerződésből eredő költségeit érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 80. §-ának (1) bekezdése szerint szakirányú oktatást a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: szakirányú oktatást folytató szervezet) folytathat. A 77. § (1) bekezdése értelmében a szakirányú oktatása) a tanítási évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor a csődeljárás iránti kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Köztisztviselői cafeteria – milyen juttatások járhatnak?

Kérdés: Az önkormányzatnál készítjük a köztisztviselők cafeteriaszabályzatát. Milyen juttatások járnak a cafeteria keretében? Milyen egyéb juttatásokat adhatunk? Hogyan viszonyul a cafeteria keretében adott az egyéb juttatáshoz? Adhatunk-e továbbra is ruhapénzt vagy hidegétkezési utalványt?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/F. § (1) bekezdése sorolja fel azokat acafeteriajuttatásokat, amelyek a köztisztviselőket – a megállapítottkeretösszegen belül – megilletik. A Ktv. által megállapított választhatójuttatások adómentes, illetve kedvezményes adókulccsal adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.