Egy szakács felmenthetősége – törvényi tényezők

Kérdés:

Szakács munkakörben dolgozó kolléganőnk részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, rokkantsági ellátás mellett végezte a munkáját. Sajnos egészségi állapota miatt a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a szakorvos véleménye értelmében szakács munkakörben a továbbiakban nem alkalmas feladatainak ellátására. Az intézményben más munkaköri feladatot nem tudunk biztosítani számára. Jól értelmezem-e a Kjt. rendelkezéseit, miszerint ebben az esetben a munkáltató felmentéssel és végkielégítéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát? Végkielégítés fizetése esetén a rokkantsági járadéktól elesik-e a közalkalmazott?

Részlet a válaszából: […] ...sor, ha a fentebb felsorolt munkáltatóknál nincs az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör, vagy ha ilyen lenne, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Végkielégítésre és jubileumi jutalomra való jogosultság, rokkantsági ellátás

Kérdés: Egy közalkalmazottunk jogviszonyát egészségügyi alkalmatlanság miatt felmentéssel megszüntetjük. Táppénzjogosultsága szeptember 23-án lejár, a benn maradt szabadságának kiadása után november 20-tól indul a felmentési ideje. Több mint 38 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Rokkantsági ellátásának kérelmezése folyamatban van. Jár-e neki a végkielégítés mellett a 40 éves jubileumi jutalom is, vagy csak a végkielégítés, illetve ha a felmentés alatt megszületik a határozat a rokkantsági ellátásról, akkor nyugdíjasnak minősül-e, és csak a jubileumi jutalom jár számára?
Részlet a válaszából: […] A 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, melynek összege az évek számától függően két-, három-, valamint öthavi illetménynek megfelelő összeg [Kjt. 78. § (1)-(2) bek.]. A kérdés szerint a jogviszonyt azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Végkielégítés és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzése

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont] – idetartozik az egészségügyi alkalmatlanság esete is, ami nem kötelező felmentési ok. Felmentés esetén a közalkalmazottat végkielégítés illeti meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Felmentés megelőzése – az állásfelajánlás lebonyolítása

Kérdés: Egy egyetemi kórház egyik telephelye megszűnik, ezért létszámcsökkentésre hivatkozással fel kell mentenünk a dolgozókat. Az állásfelajánlás lebonyolítása kérdésében vita merült fel a HR és a kórház ügyvédje között. A HR szerint mindenkinek fel kell ajánlani az állást, az ügyvéd szerint viszont csak annak, aki ezt kéri. Mi a jogszabály helyes értelmezése?
Részlet a válaszából: […] ...kell az adott közalkalmazottnak kifejezetten az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő, azokat a munkaköröket felajánlani, amelyek a munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Közalkalmazott felmentési idejének számítása

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonulása miatt szükségessé vált a felmentési idejének megállapítása, amely a korábbi munkáltató intézkedése miatt sajnos nem egyértelmű számomra. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy közalkalmazotti jogviszonya az előző munkáltatónál 2001. január 31. napjával szűnt meg azzal az indokkal, hogy a munkahelye szervezeti változás következtében megszűnt. Részére akkor a felmentési időt hatvan nap és három hónapban állapították meg, azaz 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig a felmentési idejét töltötte azzal, hogy a teljes időtartamra felmentették a munkavégzés alól. Közalkalmazottunk az akkori munkáltatótól hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítésben is részesült. Úgy nyilatkozott, hogy a felmentési időre járó illetményét és a végkielégítés összegét az akkori munkáltatója kifizette részére. Ugyanakkor intézményünknél 2000. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített, tehát a fent leírtak szerint 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig kettős jogviszonyban állt. Ebben az esetben a közalkalmazottunk mennyi felmentési időre lesz jogosult? Ha a folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt nézzük, akkor nyolc hónap, ha csak az intézményünknél eltöltött időt vesszük figyelembe, hat hónap felmentési időre jogosult. Esetleg a maximálisan igénybe vehető nyolc hónapból levonhatjuk-e a korábban már "igénybe vett" öt hónapot, és most csak három hónap felmentési időt állapíthatunk meg?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a közalkalmazott felmentési ideje legalább hatvan nap, azonban a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontján alapul, vagyis a közalkalmazott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Egy közalkalmazottat orvosilag nem találtak alkalmasnak a házi gondozás területére az időjárási körülmények, a rendkívüli munkakörülmények, a nehéz emelések, csomagok cipelése és az egyedüli munkavégzés miatt. Ugyanakkor lehetősége lenne kórházi osztályra ápolónőként elhelyezkedni szintén közalkalmazottként. Megtehető-e ez felmentés, illetve végkielégítés visszafizetése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...munkaköri feladatainak ellátásra tartósan alkalmatlan – felmentéssel megszüntesse [Kjt. 30. § (1) bek. d) pont]. Ugyanakkor az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentést megelőzendő, a Kjt. szerint – eltéve hogy a közalkalmazott a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Kötelező felmentés helyett közös megegyezés

Kérdés: 31 év köztisztviselői jogviszonnyal rendelkeztem 2013. július 31-ig. Betegségemből kifolyólag 2013. augusztus 1-jével rokkantsági ellátást állapítottak meg – 75% "E" kategória. A munkáltatómat, a helyi jegyzőt felkerestem ezzel a határozattal, hogy betegségem folytán nem vagyok alkalmas munkavégzésre. Úgy tudtam, hogy ilyenkor a munkáltatónak kell felmentenie. A jegyző arról tájékoztatott, hogy fizetni nem tudnak, íratott egy papírt a titkárnővel, amit alá kellett írnom, mert ha nem teszem, akkor ők mondtak volna fel nekem. A munkámat ellátni nem tudtam volna tovább, rokkantsági ellátást sem kaptam volna, mert keresőtevékenységet folytattam. Most mit és hogyan tehetek? Végkielégítés járt volna?
Részlet a válaszából: […] ...ha a közszolgálati tisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. A közszolgálati tisztviselő akkor menthető fel egészségügyi alkalmatlanság jogcímén, ha a hivatali szervezetben a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Kormánytisztviselői jogviszony megszűnése

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok 11 éve. Egészségi állapotom megromlott, a rehabilitációs intézet munkára alkalmatlannak ítélt. A hivatalban azt mondták, hogy közös megegyezéssel kérjem a felmentésem, és ekkor nem jár semmi. Szerintem viszont, ha a hivatal ment fel egészségi alkalmatlanság miatt, akkor jár részemre a végkielégítés. Kérem, segítsenek abban, hogy mit tegyek!
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a kormánytisztviselő a Kttv. 61. §-a értelmében indokolás nélkül, két hónapos lemondási idővel a kormányzati szolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat, tehát akkor is, ha munkaképessége megváltozott. Erre azonban sem a Kttv., sem más jogszabály nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Betegség alatti felmentés

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...idő már el is kezdődhet. A betegség a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján akár a felmentés indoka is lehet, mint tartós egészségügyi alkalmatlanság, de más (valós és okszerű) indokkal is felmenthető a közalkalmazott.A kérdező esetében – lévén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.